Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter ...A férfiak kártyáztak, apulyák játszottak, akkor tengerit bántottak a fétfiak, akkor beszélgettek ilyeneket. Akkor oszt beszélgették. (8) Az adatközlő 1935-ben született, református A nénje ment Győrtelekre, Éva néni volt a jósnő. Az úton beszélték, hogy mi lesz, ha ott lesznek. Éva a kapuban várta őket, kettejüket nem engedte be, mert tudta, hogy csúnyán beszéltek róla. Ajósnő csinált valamit, hogy ne igyon a nénje férje. Attól kezdve megváltozott. Sz. Lajosné egy cigány asszonyhoz ment el, sót, tojást, tyúkot vitettek vele (9 csepp só), hamut; külön be kellett csomagolni. A cigány asszony pénzt kért, 30 tojást, 10 doboz cigit. Háromszor kell menni (Mari cigány asszony). Rontást tudnak. Hunyadiné megcsinálja, hogy jó legyen. Zsilett, varrótű, só, hamu kellett. Romániában is van egy öreg ember, imádsággal csinálja. Idősebbekre mondják, hogy boszorkány. A nyomorékot a boszorkányok rontották meg. Egy asszony azt mondta, hogy az ablakon jönnek be a boszorkányok, és nem hagyják békén. Az ő férje is mondta, hogy este egy csikó meg egy kutya állt elé, azok kísérték. Emberen, gyerekben károkat csináltak. A tehén nem adott tejet. A szomszédjuk csinált rontást, annak az anyósa is boszorkány volt. A küszöbnél volt egy domb a földben, abba volt belerakva 9 kis csomó só, külön becsomagolva, meg hamu (a szomszéd házában). Nem tudták megenni a tejét, büdös volt, összement. Verte össze a fedőt, a tojáshajat szárította, törte össze - rontott Jolánka néni. Egy öreg juhász mondta neki, hogy egy liter tejet szűrjél el egy csuporba, és mikor a kenyeret kiszeded, a parázsra öntsed a csuprot a tejjel. Erre Jolánka néni átment, hogy ne csináljátok. Sírt, hogy ne csináljátok, mert elégek. „Te voltál?” Ez tudós juhász volt, ő is csinálta. Kun Zsiga bácsi, rontásokat bontott fel. Juhászné rontott meg gyógyított. (Juhászné-gödre a legelőn.) Juhászné nem tudott meghalni, míg át nem adta a tudását. A kezét meg nem fogták. Kóku = mumus. Azt, hogy táltos, a lóra mondják. Ha megrontották a tehenet, a seprűt keresztbe tették az ajtónál (Anna néni csinálta). Visszacsinálta. Irigy volt a szomszédjuk, az rontott. A pitarajtón volt egy ló patkója. Befele fordítva a patkót a küszöbre, onnan kezdve nem tudta megrontani. Menszesz vért megitatnak a férfival (kávéban): megrontja, ott marad. Odarontotta a férfit a lányhoz a boszorkány. Kórókerítésen húzta a kezét végig a férfi, oda volt rontva a nőhöz, nem engedték, hogy elvegye, azért. „Nappal eljárod, éjszaka nem látod”. (9) Az adatközlő 1951-ben született, református (10) Az adatközlő 1981-ben született, római katolikus (9): Tudod, kislyányom, a mán régen vót, hogy a kislyányomon vótak ilyen nagyon pici, apró sebek. Ilyen pályás gyerekem vót. Oszt hiába hordtam össze-vissza, oszt csak kijött rajta, injekciózták, kenőcsöztük, de nem ment le. Oszt nekem vót egy öreganyám, az mindég mondta nekem, lyányom, nyomogasd a kis aprópénzt a sebéhö, oszt egy zsebkendőbe tekerd bele, lyányom, oszt a keresztútnál lökd el. Ne nézzél hátra, hanem gyere előrefele. És úgy is vót, mán másnap reggel nem vót rajta semmi... Mán azt mondták, hogy így a kis térgyit lefele meg fogják nyúzni, mer nem tudnak vele mit csinálni. Oszt másnap reggel, mikor én már felébredtem, a kislyányrúl le is ment hál’Istennek... A régi időkbe úgy vót, hogy nagyon szegények vótunk... Az öreganyám elmagyarázott nekem mindent, a háborút, hogy hogy vót, mikor ez a nagy háborúk vótak, lüttek mindenfele... Úgy gyógyították... az erdőkbűl a gyógyfüveket, ezeket szokták felszedni, oszt így meg tudták főzni. Van az a virág, kamilla. Vót, hogy megfőzte az én anyám is,... eztet frissen leszedték, az én anyám is. Oszt akkor megszárították, megfőzték, abból csináltak teát, abból gyógyítottak bennünket, megfürdettek bennünket... Meg vót az a másik gyógyfű (sarjú)... a köhögésre, 284
