Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Néprajz - Borzován Eszter: Nagyecsed hiedelemalakjai
Borzován Eszter hívják, hogy kóduspénz. ” (I) A pénzt a jósláskor a cigány kártyára kell tenni, de csak akkor, ha nem sajnálják érte. „Nem kérhetek, csak annyit, amennyit nem sajnálsz a szerencsédtől. ” (1) Vissza is veheti az ember, ha mégis sajnálja, de ,JKrisztus koporsóját se őrizték ingyen, ezt mondták a cigányasszonyok. ” (1) Ajóslás során többféle kirakási mód is van. Leggyakoribb a három csomóba rakás, hét lapos és kilenc lapos mód, de lehet az ujjak közé is tenni a lapokat: ,plltalában balrúl jobbra szoktak három kis csomót emelni. Van hét lapos, van három lapos, van az ujjak között. Többféleképpen meg lehet, attúl függ, mit szeretnél megtudni. ” (1) Jóslás közben a kártyára háromszor rá kell fújni, közben a jósnő azt mondja:, JEn Istenem, segíts a gondo latján... fújd ki minden bánatodat. ”(1) A rossz lapokat megköpdösi. Szerencsét, hogy hozzon neked, van ráolvasás, mikor jósolunk, akkor szoktuk. Mikor kihúzzák a fortunát, akkor. Úgy legyen, ámen. Megáldjuk azt a lapot. Segítsen, jószerencsét kívánok neked, és amikor rossz kártyákat, két oldalról leköpdösöm, mert a rossztúl mindenki (fél).” (1) A kártya öröklődik, eredetét nem ismerik. „Es hogy mióta létezik cigánykártya, attúl könyny ebbet kérdezz. Hogy honnan származik, nem tudom... Generációrúl generációra maradt a cigány jóskártya. ” (1) Ajósnő szerint az egész cigánykártya lényege a szerencse. Ajósnő kötelessége, hogy mindig az igazat mondja; ha rosszat lát, azt sem titkolhatja el. Ajósnő gyógyító is lehet - az ő feladata az ólomöntés.26 Azt a beteget öntik ki, akinek nem tudják, mi lehet a baja: „ha megijed egy gyermek vagy felretteg, valamitűi megijed a pici baba, akkor ki szoktuk önteni, ugyanígy, ahogy elmondtam. Ólommal, még nagyobb korba is. Tényleg, ha pszichés problémái vannak vagy mély depresszióba zuhan, akkor hát mihez forduljunk, ugye hát szentelt víz vagy kiöntjük. Ezek a mi babonáink. Hogy a rosszak távozzanak tőle. így próbáljuk a rosszakat távol tartani magunktól. ” (1) A jósnőnek tudnia kell rontani és bontani, szerelmi kötéseket27 csinálni és azt feloldani. Többféle kötés van: szerelmi,28 szerencse29 vagy hogy valami titokban maradjon,30 sőt még régebben a „katonaság ellen” is volt kötés, hogy ne vigyék el a fiút katonának.31 A kötéseket általában éjjel csinálják,32 de vigyázni kell, nehogy elrontsanak valamit, mert „van benne kockázat is, mer ha nem jól csinálja meg a rontást, akkor saját magával szúr ki. Tehát, ha nem teszi bele, ami kell, vagy többet tesz valamibűi vagy kevesebbet, az is baj. Tökéletesnek kell lenni annak a rontásnak, meg valami imát rámondani, átkozódás vagy mi, meg az is számít, hogy mikor csinálja meg, hány óra fele, mikor tudja. ” (10) A kötést - szemben a magyar hiedelmekkel - a cigányoknál csak az tudja 26 Ld. a „rossz halottról” írtakat! 27 A szerelmi mágiáról ld. Wlislocki 1890. 273-277. 28 ,jlát a hajábúl kihúztak egy kis darabot, mán az alsóneműjébűl levágtak egy picit, akkor pulóverébűl, a körmibűi, oszt akkor azt összekeverték ilyen... na, mán mikor megjön a menstruációja a nőnek, összekavarta. Oszt attól kezdve megfogta, összekötötte, eltette olyan helyre, hogy azt sose nem tudták meglelni. Oszt attúl mán megmaradtak együtt..." (9), jókat csinálnak, mer itt van ez az öregasszony, ez is mán tán nyolc pulyátúl vette el az embert. Nyolctúl és meg is maradt vele az ember, míg meg nem halt, nem tudott elmaradni tűié, kedves. Ilyen szerelmi rontásokat csináltak." (9) „De a még mindég élt az ura, mán akkor vették le a rontást, mer valami kéménybe tette el, ahogy magyarázták, mikor mán meghalt a férje." (9) „ha nem akarok az urammal lakni, olyan rontást csinálnak ugye, hogy elmenekül tülem mán a férjem.” (9) 29 „azt halottas ruhából szoktuk. Amikor felkötik a halottnak az állát, azt a kendőt eldugjuk, és abból kötünk szerencsét.” (1) A halott állkendőjét Szatmárban rontás ellen is használták (Luby 2002. 180.). 30 „Vagy ha nagy baj van, akkor is csinálunk olyat, hogy boszorkánykodunk, hogy ne legyen belőle börtön, és akkor lekössük az erejét a bírónak, hogy ne legyen ereje hozzá." (1) 31 „ Vagy ne vigyék el a fiúkat katonának, ne sikerüljön. És azt a kötést, amire kötöttek kilenc göböt, azt belecsempészték annak a bizonyos fiúnak a nadrágjába, zsebibe bevarrták, de úgy, hogy ne tudjon arról a személy, hogy mégis mi van nála. Hogy zavarják vissza a katonaságtúl, mer nagyon féltek a katonaságtúl, vót, aki ott maradt a háborúba. És az anyák erre képesek, mindent elkövettek, az ördöggel is összecimborálnak ezér, hogy így segítettek régen, hogy ne vigyék el katonának.” (1) 32 „mán hallottam soktúl, éjjel csinálják. Meg akkor csinálják, mikor nincs otthon a férje, oszt akkor egyedül van." (9) 260
