Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Régészet - Horváth Tünde: A szárazföldi szállítás kezdete és hatása a Boleráz/Baden kultúrák életében
A szárazföldi szállítás kezdete és hatása a Boleráz/Baden kultúrák életében A kalandor hajlamú kutatók üstökös/meteorit becsapódásával, a konzervatívabb kutatók különböző típusú és mértékű naptevékenységgel, esetleg egyelőre azonosítatlan vulkánkitöréssel magyarázzák azt a jelenséget, amelynek értelmében a légkörben katasztrófa játszódott le, és ennek következményeképpen évtizedekre megváltozott a légkör háztartása, csapadékmennyisége és savtartalma. Lecsökkent a napsütéses órák száma, és szinte folyamatos felhővel borítottság jellemezte az időszakot, valamint felerősödött az UV sugárzás.30 Ez a megrázkódtatás nagyjából párhuzamosítható a Boleráz/Baden váltással. A környezeti katasztrófát túlélő Baden populáció kulturális válasza a stabilitás igényére a véres áldozatokkal fémjelzett szakrális tevékenységek fokozódása volt, amelyek a badeni kultúra klasszikus fázisában teljesedtek ki, és még a post-badeni időszakban (a késő rézkor - kora bronzkor közötti átmeneti időszakban és a korai bronzkor elején), a Kostolac, Vucedol, zsinegdíszes és Mierzanowice kultúrákban is éreztették a disszonancia hatását. III. Konklúzió Miután feltárási és kutatási anyagunkon, Balatonőszöd—Temetői-dűlő példáján bemutattam azt, hogy a kerék feltalálása milyen változásokat hozott a Boleráz/badeni kultúrák életében, nyomon követtük e változásokat az európai térségben, most kapcsoljuk be Közép-Európa területét az ismert Óvilág egykori történelmébe. A kerék feltalálását és elterjedését vizsgálva A. Häusler vetette fel elsőként a kocsi európai, helyi fejlődésének lehetőségét (Häusler 1985. 121-133.).31 Mint ahogy tanulmányom elején utaltam rá, ma három e témakörrel foglalkozó kutató modelljén mérhető le, hogy bár ugyanazokból a leletekből, jelenségekből, adatokból indulunk ki, mennyire eltérő módon lehet magyarázni az egész kérdéskört. A. Sherratt modelljében a kerék feltalálásának helyét a Közel-Kelet területére valószínűsíti, idejét Kr.e. 4000 körűire helyezi. Innen terjedne lineárisan, mintegy 3000 km-es távolságot megtéve a sztyeppen keresztül Európa felé, ahová Kr.e. 3500 körül jutna el (Pétrequin et al. 2006c. Fig. 4.1.). I. Matuschik szerint a feltalálás központja a Pontus-vidéki sztyepp, időpontja Kr.e. 3800 körüli. Innen két irányba terjedt, kb. egyenlő, 1600-1600 km-es távolságot téve meg: NyÉNy-i irányban Európa területére a sztyeppen át, KDK felé pedig a Kaukázuson át Mezopotámia vidékére. Mindkettőt Kr.e. 3500 körüli időpontban érte el (Pétrequin et al. 2006c. Fig. 4.2.). M. Vosteen modelljében a feltalálás helyét két egyidejű - Kr.e. 3500 - központban jelöli meg: az egyik a Kárpát-medence, ahonnan a kerék ÉÉNy-i és K-i irányban terjed tovább, illetve a Közel-Kelet, ahonnan ÉÉNy-i irányban jut tovább a technológia (Pétrequin et al. 2006c. Fig. 4.3.). Próbáljuk meg áttekinteni az európai térség után a Közel-Kelet és az orosz sztyepp érintett területein végbement változásokat, és rámutatni a Közép-Európával megegyező vagy éppen attól eltérő tényezőkre. A Közel-Kelet térségének fejlődése a Boleráz/badeni kultúrákhoz és a vizsgált időszakhoz az „Uruk-expanziónak” nevezett jelenségen át köthető (Sherratt 2003. 422^424.). A Boleráz/ Baden abszolút kronológiájának átértékelődése (Kr.e. 3500/3400-2800/2600) és területének kiterjedése ugyanis megengedi azt a feltételezést, hogy a mezopotámiai területről kirajzott lakosság és 30 Két nagyobb, a középnyugat-európai tavak vízszintjét megemelő, elsősorban nedvesebb, kisebb mértékben hűvösebb kedvezőtlen periódus mutatható ki 3550-3250 cal BC között, valamint 2900 cal. BC körül (Baille-Munro 1988., Gross-Klee- Maise 1997., Magny 2004., Magny-Haas 2004., Arbogast et al. 2006.). 31 Véleménye szerint az európai kocsikat nem lehet a gödörsíros/kurgánok népének (Pontus-vidék) leleteiből levezetni, mint ahogy azokat sem az elő-ázsiai és transzkaukázusi kocsileletekből és -ábrázolásokból. (Ekkor még azonban csak négykerekű kocsikat ismertek a térségből!) 113
