Istvánovits Eszter - Almássy Katalin (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 52. (Nyíregyháza, 2010)
Régészet - Horváth Tünde: A szárazföldi szállítás kezdete és hatása a Boleráz/Baden kultúrák életében
Horváth Tünde amelyek létrejötte a korszak fellendülő állattenyésztésének és földművelésének egyértelmű folyománya volt. Anyagvizsgálat eddig csak fermentált tejet és állati (kiskérődző) zsiradékot mutatott ki bolerázi edények belsejében (Craig et al. 2003., Spangenberg et al. 2006.). Ezeket az anyagokat őrizték a nyírfakéreg kátránnyal vízhatlanított amforatípusok, amelyek a kocsirakományok nagy részét kitették.26 A szállítmányok több száz kilométeres távolságokban cirkuláltatták a szárazföldön belül a korszak kurrens kereskedelmi cikkeit, amely az említett folyadékok mellett a gyapjú- és lentermékeket, a kárpáti obszidiánt, sót és a Földközi-tengeri Triton-kagylókat is magába foglalta.27 Visszakanyarodva azonban a temetkezés, a kocsizás és a folyadékkal végzett manipulációk - libációs szertartások - közötti szakrális kapcsolatra, rendkívül figyelemreméltó, hogy a bolerázi/ badeni kocsimodellek közül ötöt mindenképpen füles edény és kocsimodell keverékeként alakítottak ki, tehát áldozati ital tárolására szolgált, a többi lelet pedig annyira töredékes, hogy azok alapján nem zárható ki és nem is igazolható eme momentum (vö. 1. táblázat!). Hogy a kocsimodellek temetők sírjaiból és települések gödreiből is előkerültek, tovább bonyolítja a kérdést, hiszen így már nem tarthatók egyértelműen csak a halotti szertartások során használt kellékeknek. A közösségi élmények és közösségi rítusok további adalékát jelentik a késő rézkor ismert edénydepói (Donnerskirchen, Dretovice), amelyek az első symposiák, közös asztali lakomák és ivászatok tanúi.28 Balatonőszöd-Temetői-dülőben három kisebb térséget (complex area) ragadunk ki részletes bemutatásra a feltárt 100.000 m2-ből, ahol feltehetően olyan szertartásokat végeztek, amelyek során a fentiekben tárgyalt aspektusok valamelyike szerepet kapott, sőt sokszor több szempont öszszefonódhatott. Az 51-52/12., 13., 14. szelvények mentén egy cölöplábakon álló házat (szertartási vagy lakóépületet); két, egyenként 3-3 emberi egyedet magába fogadó áldozati gödröt (744., 981.) és közöttük egy cseréptöredékekkel zsúfolásig feltöltött gödröt tártunk fel (743.). Ez utóbbiból a restaurálás során egy lapított, kulacsra emlékeztető függeszthető amforát kaptunk, amelynek két oldalán felemelt kezekre emlékeztető kis szarvacskák helyezkednek el („kezes edény”) (7. kép). Az 55/30. és 31. szelvényben három különleges gödörre és tartalmukra hívjuk fel a figyelmet. Az 1988. gödörben lapos női, thesszáliai típusú idol díszített csípőtöredéke feküdt, az 1992. áldozati gödörben a jobb oldalára zsugorított 59. számú emberi temetkezés (43-47 év körüli nő), és végül az 1998. gödörben a kocsi- vagy csúszkamodellről letört ökörfej protomé került elő (8. kép). A 38-39/4., 5., 6. szelvényekben összesen hat állati áldozati gödröt bontottunk ki egymás közelében (részletes leírásukat ld. a katalógusban!). Az állati csontvázak mellett a gödrökben sarlófényes pattintott kőeszközöket, kőbalta töredékeket, orsógomb felét és az 1794. gödörből egy miniatűr, függeszthető, benyomott vonalakkal és piros festéssel díszített különleges, ama lunatás amforát tártunk fel (9. kép). 26 Balatonőszöd-Temetői-dűlőben az edények belső felületén M. Hlozek és M. Prokes nyírfakéreg kátrányt azonosított. A kátrányozás, amelyet többek közt az edények folyadékmegtartó képességének növelésére, de díszítésükre is alkalmaznak, Észak-, Kelet- és Középnyugat-Európa területén az őskor folyamán meglehetősen elterjedt, általános szokás volt. Ezt igen nagy valószínűséggel kiterjeszthetjük a középkelet-európai régióra is (Gherdán et al. 2010.). 27 A Constance/Bodeni tó partján két Triton-kagyló kürt is előkerült, Bodman és Bodman-Schachen lelőhelyen (Tritonium cutaceum Lám.) (Maier 1955. 169.). További két Triton-kürt (Tritonium nodiferum) ismert Keszthely-Fenékpusztáról (protobolerázi épületből) és Budapest-Békásmegyerről, mind a négy a bolerázi/badeni kultúrák hagyatéka. A Triton-csigák mint kürtök, zeneszerszámként, presztizstárgyként vagy speciális eszközként (hírnök jelvénye), és tartalmukat tekintve narkotikumként is szolgálhattak. Utánzataikat agyagból készült rhyton edények formájában a badeni kultúra különleges edénytípusai között találjuk meg (Horváth 2006a. 118., Horváth 2008. 195-196.). 28 Sherratt 2004. 381. Fig. 15.4., 15.5. Talán edénydepókként értelmezhető edénykollekciók még Csincse, Esztergom- Szentkirály-dűlő, Jánosháza-Fürdődomb, Kajárpéc-Pokolfadomb (Bondár 2001. 438. 10. jegyzet). A bolerázi kultúra az őskor időszakából a legkorábbi kultúra a Kárpát-medencében, amelynél a symposia szokása bizonyíthatóan megjelenik. 108
