Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Könyvismertetés
Könyvismertetés Annak ellenére, hogy egyes tárgyakkal a szerző már több önálló tanulmányában foglalkozott (Makkay 2001a., Makkay 2006. 79-87. stb.), az itt bemutatott anyaghoz kapcsolódó szöveges rész hiánya a harmadik kötet esetében különösen érezhető. A kötet tábláihoz kapcsolódó összefoglaló szöveges részek sajnálatos módon valószínűleg a már említett okok miatt nem jelenhettek meg. A kötetben bemutatott összesen több mint száz antropomorf ábrázolás (idolok, reliefek és edények) között a korai neolitikum valamennyi típusa megtalálható a Hármas-Körös völgyéből és Méhtelekről egyaránt. A feltűnő különbségek miatt logikusnak látszik a feltételezés, hogy a méhteleki telepesek hitvilága talán olyan elemeket is tartalmazhatott, melyek a Körös mentén élő csoportok körében ismeretlenek voltak. Emellett a legkorábbi alföldi vonaldíszes telepeken is egyre nagyobb számban feltűnő lapos, négyszögletes idolok (flat, rectangular and stylized human figurines: Fig. 31-33) előfordulása Méhteleken, valamint ezek teljes hiánya a Körös völgyében az egyik olyan tényező lehet, mely a Méhtelek „fácies” - véleményem szerint - domináns szerepére utal az AVK kialakulása során. Bár a kérdésről a szerző véleménye jól ismert (legutóbb: Makkay 2001. 62., Makkay 2007. 199-200.), remélhető, hogy a bemutatott idolok kapcsán a közeljövőben egy újabb részletes értékelést olvashatunk. A rendkívül figyelemre méltó egyfülű bögrék (Handled cups) kronológiai viszonyait többen tárgyalták (Kalicz-Raczky 1982., 20-21., Raczky 1988. 20-21.). AKözép-Tisza vidékére és a Hármas-Körös völgyére korlátozódó előfordulásuk alapján - mely a legutóbbi kutatások fényében már nem ennyire egyértelmű - a kultúra déli tömbjén belül korábban regionális különbségeket tételeztek fel (Horváth 1996. 128.). A bögrék esetében talán szintén készült egy önálló tanulmány, valószínűleg ezért szerepelnek önálló táblákon, tehát reménykedhetünk abban, hogy előbb-utóbb ezt is olvashatjuk. Felmerül a kérdés, hogy milyen megfontolásból kerültek a harmadik — és nem a második - kötetbe. Érdekes módon a bemutatott tárgyak közül hiányoznak a kerámia pecsétlők, annak ellenére, hogy több is előkerült a Hármas-Körös völgyéből, Endrőd 3/82. (Lyukas-halom), valamint Endrőd 3/119. lelőhelyről. A pecsétlők hiánya ebben a kötetben valószínűleg azzal magyarázható, hogy ezeket a tárgyakat a szerző már korábban részletesen publikálta (Makkay 2005. Pl. 6: 26, 7: 27,28, 8: 29). A magam részéről végül szívesen fogadtam volna a kerámiatárgyak után a bemutatott lelőhelyek csont- és kőeszköz anyagát felsorakoztató táblákat. Tudomásom szerint ezek megjelentetése eredetileg a szerzőknek is szándékában állt. Azonban nyilvánvaló, hogy újabb néhány száz tábla minden szempontból jelentősen meghaladta volna a magánkiadásban megjelent kötet kereteit. Összegzés A szerkesztés és a kiadás körülményeiből következő minden bizonytalanság ellenére a könyvet feltétlenül hiánypótlónak, és jelenlegi formájában is különösen hasznos munkának tartom. Bizonyos, hogy Kutzián Ida monografikus feldolgozása óta (1944), tehát több mint hatvan éve, nem jelent meg ilyen monumentális anyagközlés - összesen 521 táblányi leletanyag - a korai neolitikumból hazánkban. A két kötetben tulajdonképpen a Körös kultúra valamennyi kerámia anyagú tárgytípusa együtt tanulmányozható. A táblakötettel természetesen egy autoptikus vizsgálat nem pótolható, de a szerzők munkájának köszönhetően a kultúra talán legfontosabb lelőhelyeinek anyaga nem áttekinthetetlen cseréptömeg többé - szemben több „legendás” hazai ásatás anyagával -, hanem végre megismerhető, és ellenőrizhető módon hivatkozható. így a jövőben a kötet bármilyen komoly kutatás számára megkerülhetetlen kézikönyv lesz. 427
