Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Könyvismertetés
Könyvismertetés distinct rim), zárt (closed), egyenes felső részű (straight upper part) és az edény pereméhez közel található hasvonalú (carination line close to the rim) edényeket. Ebben az egy típusban - vagy talán altípusban, mert a jelölés inkább erre utal - tehát egy típuskód alatt (IA1) olyan „variánsokat” sorol fel, melyek egyetlen közös jellemzője az éles hasi törés. A továbbiakban azonban már önálló kóddal találhatók az éles hasi törésű nyitott tálak (Type IA2: carinated open bowls), éles hasi törésű zárt tálak (Type IA3: carinated closed bowls), melyek egyébként egyszer már szerepeltek, továbbá az éles hasi törésű mély tálak (Type IA4: carinated deep bowls) és enyhén karinált tálak (Type IA5: semicarinated bowls). Az utolsó altípus (Type IA6: two-handled bowls) esetében pedig az éles hasi törés, mint fő jellemző, már nem fedezhető fel, azonban mégis a karinált edények jelölésére használt „IA” kód alatt szerepel. A fentihez hasonló bizonytalanság néhány helyen a következő „IB” kóddal jelölt főtípus esetében is tapasztalható, mivel azonban a jelen írás csupán könyvismertetés és nem recenzió, ezek részletes ismertetésétől eltekintek. A tipológia néhány esetben egyedi - tudomásom szerint pontos párhuzam nélkül álló - darabokat is felsorakoztat (pl. Type IX: specialized shapes), és az egyes típusokat nem sematikus rajzokon mutatja be, ami különösen jó megoldás, jól használhatónak tűnik. A táblák leírása során azonban hasznos lett volna pontosan megadni az ábrákon látható, a típus bemutatásához felhasznált konkrét edények vagy töredékek lelőhelyét és további adatait. A következő tipológiai részben (78-85. oldal, Fig. 10-17) a szerző a különböző edényalj típusokat dolgozta fel, összesen nyolc alaptípust határozott meg (Type 1-8). Ebben az esetben feltűnő, hogy az utolsó három táblán (Fig. 15-17) mint 8. típus szerepel három egészen különböző formának számos darabja. Ezek az ún. négykaréjos típusú aljak (quatrefoil bases), a gyűrűs talp közepén bütyökkel ellátott változat (knobbed variant), valamint a speciális formájú és díszítésű darabok (special shapes and decorations). Nem tudtam egyértelműen eldönteni, hogy ezek határozott megfontolás alapján szerepelnek azonos jelölés (Type 8) alatt vagy esetleg véletlen elírás történt. A fenti néhány észrevétel mellett, mely csupán a tipológia szerkezetét érinti, fontosabb kiemelnünk azt a tényt, hogy mind hazai, mind nemzetközi viszonylatban minden szempontból páratlan és hiánypótló munka született, melyet a Körös kultúra kutatása mostanáig nélkülözött. A magam részéről - és ebben Makkay János utólag szintén megerősített - e korszakra vonatkozó hasonló tipológiai táblázatot nem ismerek. Az a sajnálatos tény, hogy a hatalmas mennyiségű feltárt leletanyag és a több száz ismert lelőhely ellenére a kultúra belső kronológiai viszonyai talán a végső periódus kivételével máig szinte ismeretlenek - bár számos elmélet, köztük néhány egészen képtelen feltételezés is született (a részletekre ld. Makkay 1996. 37., Makkay 2001. 60.) — részben talán a részletesen kidolgozott kerámiatipológia hiányára is visszavezethető. A most elkészült tipológiának véleményem szerint legfontosabb erénye, hogy az említett bizonytalanságok ellenére meglehetősen részletes és pontos, a későbbiek során alapot biztosít a bővítéshez és az esetleges korrekciókhoz. A tipológiát követő néhány tábla (86-89. oldal, Fig. 18-21) az egyes aljtípusok kidolgozásának és az edényfal felépítésének technológiai részleteit szemlélteti, melyeken a szerző több különböző gyártási mechanizmus nyomait különített el. A kötetben önálló színes táblákon szerepelnek a Hármas-Körös völgyéből előkerült korai neolit festett cserepek (90-92. oldal, Fig. 22-24), valamint külön a Szarvas 8/23. lelőhelyről származó vörös bevonatos (redslipped) töredékek (93-94. oldal, Fig. 25-26). Az első kötetben Szarvas 8/23. lelőhelynél a szerző külön alfejezetben foglalkozik a vörös vagy barna alapon fehér festett töredékek rétegtani és kronológiai helyzetével (Makkay 2007. 25—30.). A különböző felületkezelési eljárásokat és az egyes bemélyített vagy plasztikus díszítések létrehozásának lehetséges technikáit 425
