Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Madár Xiména: A nyíregyházi Hősok szobra
Madár Xiména A villamosok, vasúti kocsik, szekerek zaja és száguldása lehetetlenné teszik a nyugodt, elmélyedő, esztétikai és pietikus kontemplációkat. Lehet, hogy ez a megoldás szenzációs, de kegyeletsértő, nevelés-ellenes, művészi hatás tekintetében szerencsétlen. A szobor az út hosszában úgy áll, hogy a vasút felől jövő is, vasút felé haladó is sarkát látja, nem kap megfelelő perspektívát, a frontális rész mellett pedig elsuhan.” Most először merült fel az ötlet arra nézve, hogy a Hősök szobrát a Bessenyei téren kellene elhelyezni, a Kallós Ede által készített Bessenyei szobor helyén, mely immáron harminc éve ékesítette a Megyeháza előtti parkot. A Bessenyei szobrot pedig átköltöztetnék a ,JDessewffy-park vagy a Károlyi-park elé s majdan véle szemben kerülne a Zala György műtermében már is megmintázottan álló Benczur-szobor.” N?t reg vitása Vármegyeház-tér 2. kép Az egykori Vármegyeház tér (Bessenyei tér) Bessenyei György szobrával Fig. 2. Former County Seat Square (Bessenyei Square) with the sculpture of György Bessenyei A döntést azonban elhalasztották mindaddig, amíg a művész haza nem tér Amerikából és véleményt nem nyilvánít az ügyben (Minden 1928.). Május 7-én újabb gyűlést tartott a szoborbizottság. Ezúttal Kisfaludi is részt vett a tanácskozáson, mely véglegesen döntött a Hősök szobrának elhelyezéséről. A szoborcsoportot a Bessenyei téren kívánták felállítani a Bessenyei szobor helyén, melyet a Károlyi térre akarták átköltöztetni (A SZABOLCSVÁRMEGYEI 1928.). A szoborbizottság végső döntését Kardos István kultúrtanácsnok terjesztette a képviselőtestület elé két héttel később, hiszen nekik kellett hozzájárulniuk a telek átengedéséhez. Bár a tagok nehezen tudtak megbarátkozni a tervvel, elfogadták a tanácsnak a szobor elhelyezésére tett javaslatát 376
