Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában

Terdik Szilveszter éppen csak az nem derül ki, hogy hová készíti,49 s tudjuk, hogy ezekben az években már udvari fes­tője is volt Károlyi Sándornak, Dubniczay László személyében (Terdik 2008. 250.). Valószínűleg a meghatározott időre fölfogadott mesterekkel több és olcsóbb munkát tudtak elvégeztetni, mint a távoli városokban élő mesterekkel. Emlékek hiányában nem lehet megítélni, hogy a városban ma­radó, és az udvari szolgálatra elszegődő mesterek eltérő társadalmi helyzete milyen formában hatott vissza művészetükre, hogy vajon eredményezett-e meghatározó különbségeket stílusukban. Kaplonyban 1724-ben az atyák tűzifáért „sírtak” az uraságnál, mondván, hogy hidegben nem őrzik a klastromot,50 ezek után Károlyi kályhacsempéket küld, hogy a refektórium kályháit rakják.51 Időközben Nagykárolyban a középkori templom mellé a piaristák számára új kolostort kezdett építtetni (1724-től), melynek bizonyos részei már 1725 novemberére odáig jutottak, hogy az ablakok és ajtók készítéséről kellett rendelkeznie. Ennek kapcsán Károlyi Sándor így ír: „Az asz­talosok is hasonlóképpen az ajtókat csinálják azon formára mint a kaplyoni Clastromban vagyon. ” Nem kizárt, hogy az ajtószámy rajza tényleg Kaplonyhoz készült (16. kép). Ebből a szövegéből ki­derül, hogy az építkezéshez szükséges mész alapanyagát biztosító mészkövet és másfajta követ is „Nemes Közép Szolnok, Kraszna és Kővár vármegyékbül”, háromszáz szekérrel fogják szállítani.52 Ez az információ alátámasztani látszik a Bunyitay Vince által feljegyzett hagyományt, miszerint az egykor Közép-Szolnok vármegyei Kusaly ferences kolostorának romjait 1722-ben a kaplonyi ko­lostor építéséhez hordták el.53 Károlyi 1727-ben a tornyokról rendelkezik, azt kérve, hogy mind a nagykárolyi, mind a kaplonyi tornyokhoz való fát vágják össze. Valószínűleg a sisakok faanyagá­ról van szó, így azt sem zárhatjuk ki, hogy a sisakokhoz szánt vázlatok ebből az időszakból szár­maznak, mivel ekkor külön is hangsúlyozza, hogy nagyon figyeljenek az egyformaságra.54 49 ,fzen órában vészén nagy alázatossággal Excellentiád kegyelmes parancsolyattyát az kép faragó iránt, mellyet alázatos­sággal véghez vinnem és eötet accomodálnom s véle meg eggyeznem, s deszkát adatnom ell nem mulatom.” Jasztrabszky János Károlyi Sándornak Károly, 1739. aug. 11. (MOL P 398, 30804.) „Kegyelmes Uram az kép faragónak az praedikáló székét tekéntetem, az meg in ruderibus vagyon, de nem csuda, mert egy miattyánkig ben nem lehettem az házában holl is kotorékkal az ház közepin tüzelvén, az a csoda, hogy az hideg ezen szörnyű télen által meg nem vötte, bizony szánakozás­ra méltó. Talán Excellentiád kegyelmes engedelmébül jobb volna nekie az Papai Marczi háza fele kiben Oláh György lako­zott már meg halván. Nem sokára talán ell készítené, de a szeme is majd ki apad.” Jasztrabszky János Károlyi Sándornak, Károly, 1740. márc. 19. (MOL P 398, 30827.) 511 ,Az kaplyoni t. p. franciscanusok uarimék erdő iránt igen sírnak rínak Mlghos Grófné aszszonyom eö excellentiája méltóz­­tatott parancsolni, hogy valahol szakasszunk ki eö knak, de én bizony Excellentiád Mlghos híre s teczése nélkül nem presu­­málttam az olyat, a még Excellentiád resolutióját vehettyük, Oláh Andrást küldöttem ki mutasson a hol kár nélkül meg ve­hetik, mivel igen protestálnak, hogy hidegen nem őrzik a klastromot.” Jasztrabszky János Károlyi Sándornak, Károly 1724. febr. 11. (MOL P 398, 30367.) Ugyanő írja, hogy a grófné parancsára a kaplonyi páterek tűzifának való erdőt kémek. Po­zsonyba, Károly, 1724. febr. 14. (MOL P 398, 30368.) 51 „Bányárul ha a kályhával elérkeznek küld Kaplyonba a fazekasokkal együtt, hogy a refectoriumban felrakják...” Bartha Pál erdődi jószágigazgatónak szóló instrukció, 1724. nov. 7. (MOL P 1507, 18. d. 210v.) Ezzel válthatták föl az egy évvel ko­rábban építette kályhát: [...] ,ylz üvegesekért is mingyárt expediáltam volna, de Kaplyonba még dolguk lévén, az műszere­ket nem akarták ki adni páter uraimék, holnap minden bizonnyal el küldöm őket.” [...] ,A kaploni refectoriumba való ke­­mencze iránt meg írtam volt azt Mélgos uramnak, hogy kályhának kevés léte miatt félbe kelleten hagyni, de azt is már ki pótoltuk ócska kályhával, és így már mind keszek is kemenczék.” Pollereczky Mátyás Károlyi Sándornak, Olcsvára, Károly 1723. okt. 15. (MOL P 398, 59565.) 52 Pollareczky Mátyásnak, Nagykároly, 1725. nov. 9. (MOL P 1507, 18. d. f 252r, 260v.) 53 hagyomány ma is emlegeti, hogy a szomszéd falvak egyházaihoz, sőt 1722-ben a kaplonyi ferencz-rendiek építkezései­hez is innét hordták a faragott köveket. Ez utóbbi kétségkívül rendjök kolostora volt egykoron.” (Bunyitay 1887. 19.) 54 „Salánki ács Pikó mellé kell rendelni mind Bandit Soldos Andrét és ocsvai Thót Istvánt s még egy tanulót s vele együtt Er­dődre fordítani, hogy ottan helyben az erdőn mind a Károlyi mind a Kaplonyi két tornyot egyformára megcsinálja összve­­vágja s készen hordattassék el.” Károlyi Sándor fiának adott instrukciója, 1727. jan. 3. Károlyból. (MOL P 1507, 18. d. f 333r„ 337v.) 360

Next

/
Oldalképek
Tartalom