Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Régészet - Németi János: A Hajdúbagos/Pişcolt-Cehăluţ csoport

A Hajdúbagos/Piíjcolt—Cehálut csoport

ásató a Nagyvárad-Alsókocsuba-Bihar típusú leletek közé sorolta, és a Reinecke ВС-D időszakra keltezte. Ide soroltak más leleteket is, mint Érendréd, Körösgyéres, Nagyvárad Salca, Nagyvárad-Rulikovszky temető, Biharfélegyháza, Szaniszló, Berettyószéplak, Köröstarján (Dumitra$cu-Emődi 1980. 53., Dumitra$cu-Emődi 1981. I—VII. tábla). Később ezeket a leleteket (főleg Bihar-Grädina CAP-Baraj, Bihar-Insula) S. Dumitraíjcu az ún. Biharea kultúrába sorolta és kronológiailag széles keretek közé — a RB C/D—Ha A 1-be — keltezte és megjegyezte, hogy ez a régészeti kultúra már nem Ottomány, hanem pre-Gáva, mégpedig „proto-Gáva” értelemben (Dumitra$cu 1983. 111., Dumitra$CU 1994. 101-111., Pl. XCII. 6-10., Pl. XCIV. 1-2., Pl. XCV. 1-10., Pl. XC. 1-6.). Az utóbbi évek kutatása során a H aj dúb ag о s/P i § с о 1 t-C ehál u t csoport leleteinek száma megnövekedett nem csak Nagykároly vidékén (Németi 1999. 105-106, 46. kép), hanem főleg a Berettyó völgyében, a Margittá környékén végzett terepbejárások során (Emődi J., Csokmai J., Lakatos A., Romát S., Hágó A.) (Hágó-Romát 2005.). Legutóbb Hajdú-Bihar megyéből (Magyarország) Dani János, Balogh Jolán, valamint a Nyírség területéről Nagy Márta kutatásai gazdagították e csoport leletanyagát (Nagy 2008., Dani 2005. 289-297., Balogh 2007.).

A Hajdúbagos/Pi§colt-Cehálut csoport lelőhelyei

Az első leletkataszter-szerű összeállításokkal Kacsó K. próbálkozott 1997-ben közölt tanulmányában. Ezt követte jelen tanulmány szerzőjének 1999-ben megjelent repertóriuma (Németi 1999. 105-106. fig. 46.), majd I. Bejinariu (Bejinariu 2001. 160.) és legutóbb Nagy M. katalógusa (Nagy 2008. 38. II. ábra).

A. Az Érmellék, a Nagykárolyi-síkság, az Ecsedi-síkság és a Tasnádi dombvidék

1. Acás (Ákos) (Szatmár megye)

A Veres-rét nevű határrészen, az Ó-Kraszna meder partján a 38/3 és 38/4 folyamkilométerek között N. lercosan 1982-ben kisebb leletmentést végzett, melynek során település nyomait azonosította. Az anyagot C. Kacsó 1997-ben közölte (Kacsó 1997. 85-97. PL V-VIII, IX/1-2.). Ezt követően 2000-ben jelen cikk írója végzett megelőző ásatásokat (Németi 1999. 84-86., Kát. 70d2.).

2. Andrid (Érendréd) (Szatmár megye)

Az Érendréd és Érkőrös közötti út jobb oldalán, a 2. számú híd közelében terepbejárás alkalmával gyűjtött kerámia alapján települést határoztunk meg (Németi 1999. 28. Kát. 13g.).

3. Andrid (Érendréd) (Szatmár megye)

A Grádina lui Rendes területéről 2 kancsó származik, amelyek a Szatmár Megyei Múzeum gyűjteményébe kerültek.

4. Berea (Веге) (Szatmár megye)

A Béréi szőlő (Viile Béréi) déli részéről (В. XII. b) ismerünk települést (Kovács gyűjtemény 1977.31.228. csomag; Németi 1999. 57. Kát. 37: XIII. b3.).

5. Berveni (Börvely) (Szatmár megye)

Vársziget lelőhelyen terepbejárás alkalmával települést határoztunk meg (Németi 1999. 73. Kát. 49d4.).

6. Berveni (Börvely) (Szatmár megye)

A Korán-tag határrészen települést jelöltünk meg (Németi 1999. 74. Kat. 49hl.).

7. Cáréi (Nagykároly) (Szatmár megye)

Bobald Ilb rétege korszakunkhoz tartozó település (Ierco§an 1986/87. 140., 4: 1., 3., 7: 1., Németi 1999. 65. Kát. 43: Ilb.).

33