Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában
Terdik Szilveszter is lesznek.24 A specificatio szövegéből kirajzolódó oltár formája hasonlónak tűnik a rajzokon szereplő két oltáréhoz (10-12. kép), de ezek a rajzok mégis más oltárokhoz készülhettek, mivel egy főoltár esetében tabemákulumnak is kellene lennie, és Károlyi leírásából úgy tűnik, hogy a főoltáron egykor három kép volt (Jézus születése, Jézus körülmetélése, Királyok imádása), amelyek közül egy, hajói sejtjük, máig fönnmaradt (18. kép).25 A főoltár szerződése egyelőre nem került elő, így a két mester neve is homályban marad. :)|Д A templom helyreállítási munkáinak nagy része 1713-ban be is fejeződhetett, mivel a következő év tavaszán már inkább a kolostor építéséhez akartak kezdeni, de ez nem sikerült, ezért Károlyi a stukatúrásnak alapanyagul szolgáló alabástromot égetted, és a stukatúra, vagyis a síkmennyezetek vakolásának folytatására buzdít, a figurális részek („emberek képi”) elhagyására szólítva a mestert. Ugyanekkor a képíróról is ír, akinek meghagyja, hogyha nem tudna dolgozni a kaplonyi templom főoltárán - ugyanis nem biztos, hogy a stukatúrás kész lesz addig -, akkor dolgozzon a nagykárolyi várkápolnában. Az 1714-ben kelt éves szerződésük szerint a stukatúrást Farkas Jánosnak, a festőt Oroszi Jánosnak 18. kép Jézus születése. Olaj, vászon, 270x190 cm. Kaplony, ferences templom Fig. 18 Nativity. Oil, canvas, 270x190 cm. Kaplony, Franciscan church 24 „Illustrissime ac Excellentissime Domine Comes Dne mihi gratiosissime / Notifico ratione Altaris, quod Arcularius suum laborem promittit perficere intra menses duos, ast sculptor ob defectum lignorum et etiam quod sine consorio solus laborare debebit, non poterit tam cito imagines perficere, qui et singulis diebus 4 sylvis necessarium ad eas lignum expectat. Arcularius praeterea vellet quoque de accorda (cum totum laborem hinc 250 fl. finire haudposeduit) securus est, atque de solutionis pariter medietate; ego cum (,..)ibus locutus sum, qui dicunt, cum magnifico Dno Csanaki, in nihilo casu(?) restantionis quietantia enim perceptorum, et computus initi acceptatio plenis ideni declarabunt, flnaliter (...) Dnus Gabriel Nagy (...) sine inchoatione super centum florenis et arculario et sculptori volo creditum facere. (37v) Dignetur itaque sua Excell eosdem laboratores, quod altare sine hesitaione in tempore finiant, ratione solutionis, tum et quid in toto solutum habebunt, certos reddere iidem econtra promittunt juxta desiderium opus perficere. De calvaria, cuius sit latitudinis et altitudinis debebit arcularius, quo citius esse potest, informari. (..) Datum Pestini die 14. 9bris 711.” (MOL P 392, 16 d. lad. 10. No. 32. f 37r.) 25 Erről ír Károlyi Sándor a Providentia Deiben: „...nevezett templomban Isten tiszteletére fel álittatott oltár nem csak szent születését, hanem környül metélését és az három királyok által lett méltó tiszteletét is representállya...” (Tempfli 1996. 113.) A Jézus születését ábrázoló kép jelenleg a templom déli oldalkápolnájának északi falán függ (Tempfli 1996. 128., kép a 129. oldalon, Muhi 2001. 44.). Úgy tűnik, hogy festője németalföldi metszetelőképek fölhasználásával alkotta meg kompozícióját: a Szentcsalád elhelyezése, a pásztorok gesztusai, és a közöttük föltűnő, fején kosarat cipelő, valamint a gyermek előtt térdelő, fojtott tyúkokat hozó kontyos nő már megjelenik Rubens, Jacob Jordaens, valamint más festők művein is (lásd http://www.britishmuseum.org/search_the_collection_database.aspx). 354
