Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában
Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669—1743) korában Sz. emlékezetére is egy kis Oltár erigáltatván hasonló Búcsúi Solemnitas tartassák Napjain (ti. mint Karácsonykor).”14 Az új kolostort a Salvatorianus ferencesek gondjaira kívánta bízni, akik eleget is tettek a felkérésnek.15 A kolostor újjáépítése lassan haladt, mert Károlyi Sándor az 1710-es években gyakran volt távol otthonról az országos ügyek intézése miatt, 1713-ban három évre bérbe adta károlyi és erdődi uradalmát, mivel úgy érezte, hogy egyéb teendői mellett ezeket nem tudja megfelelően igazgatni.16 Minden estre a templom helyreállításához már 1711-ben hozzáláthattak, a kolostor helyének meghatározásáról is tárgyalt a ferencesekkel.17 Az anyagokat is elkezdték Kaplonyba szállítani, amit Károlyi Sándor május 31-én rendelt el: „..az Kaplonyi templomhoz az hetelő és mostan ottan lévő szekerek hordjanak fövenyt Vadárul, hogy jövő hétre kelve a kőművesek ahhoz foghassanak. ” Ezek a kőművesek ekkor éppen a nagykárolyi vár kápolnáján dolgoztak, és már a vége felé jártak, de mielőtt hozzákezdenének a kaplonyi munkához, még a helybélieknek is akadna egy kis dolga: „ Mivel a Kaplonyiak az Istenházát maguk töltötték fel ganéval tiszticsák ki ugyan, ha a katonáknak van is konyhájok benne, azok is tiszticsák, ez nem úr dolga, hanem kötelesség. ”18 11. kép Oltárterv, 30,9x57,2 cm (T 20.286/10.) Fig. 11 Design of the altar, 30,9x57,2 cm (T 20.286/10) 14 1719. máj. 27. Nagykárolyban, ugyanúgy mindketten aláírták (MOL P 392, 16. d. Lad. 10. No. 26. f 23-28.). Közli: Tempfli 1996. 165-166. Ezt a szöveget közli Szirmay is, melyet ő latinból fordítottnak mond (Szirmay 1810. 53-55.). 15 1711-ben a rendi gyűlés elfogadta, hogy Kaplonyban is letelepedjenek. Levél Károlyi Sándornak, Galgóc 1711. nov. 15. (MOL P 392, 16. d. Lad. 10. No. 28. f 35-36.) 16 Szerződés Károlyi Sándor és Eötvös Miklós Szatmár megyei alispán között, aki 1713. jan. 1-től kezdve három évre bérbe veszi az erdődi, és a nagykárolyi uradalmat minden tartozékaival együtt, hogy Károlyi Sándor a gyakori bécsi távolléte és udvari elfoglaltságai miatt tönkre ne menjen. Kikötik, hogy a nagykárolyi kastély felső emeletén, ha szükségük van, megszállhassanak. Valamint biztosítja néhány asztalos függetlenségét is, hogy a tetőt tudjákjavítani. Úgy látszik, hogy ők Olcsvát tartották fenn maguknak. 1712. dec. 25-én írták alá Olcsván (MOL P 392, 35 fiók Lad. 33, No. 18.). 17 ,ylz mi illeti az Klastrom épületit, a’szerént véghez mehet, az mint általam informáltatta Excellentiád, F. Pr. Provinciális Atyánkat; hogy tudnia illik, az ablakok, megmaradása kedvéért, kűlieb essék az Váras felé az épület.” (...) Gyöngyös 1711 (...) 6. Fr. Petrus Róth, Károlyi Sándornak (MOL P 392, 16. d. Lad. 10. No. 31. f 30r.). 18 Báró Károlyi Sándor instrukciója udvarbírájának Nagykárolyban, 1711. máj. 31. (MOL P 1507, 18. d. 24-25.). 347
