Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669--1743) korában

Kaplony monostorának újjáépítése Károlyi Sándor (1669-1743) korában

főhajójába szánt stukkók vázlatrajza (MOL T 20.286/16.) (17. kép). A rajz tetején, egy félköríves mezőben a ferencesek emblémája tűnik föl, amelyet a diadalív fölé szántak. A rajz középtengelyében a Keresztre feszítést és Szent Ferenc stigmatizációját ábrázoló, nagyobb méretű képek között a Szentlélek-Galambjának tondója látható. A két nagyobb kompozíció hosszanti oldalára a négy evangélista és négy, részben ferences szent (Szt. Jeromos, Kapisztrán Szt. János, Szt. Bonaventura, Páduai Szt. Antal) félalakos körképét tervezték kettesével elosztva, a figurális részek közötti mezőt pedig burjánzó akantuszindák töltötték volna ki.

Mivel ezt a 16 rajzot kiemelték az eredeti kontextusukat képező iratok közül, meghatározásukat nem minden esetben lehet elvégezni, pontosabb datálásukra is csak az épületegyüttes barokk újjáépítésének ismertetése során, az írott forrásanyagból kiszűrhető információk segítségével lehet kísérletet tenni.

A kolostor újjáalapítása

Károlyi Sándor 1711-ben adta ki a kaplonyi kolostor alapítólevelét, azt is megindokolva, hogy miért szánta el magát erre a nagy tettre:

„Hogy megemlékezvén az én Boldogul kimúló édes Eleimnek az néhai Kaplyoni Nemzetségbül való eredéséröl és származásáról, már alkalmas esztendőkkel ezeleött elvégeztem vala magamban, Nemes Szattmár vármegyében Kaplyonban levő megromladozott és elpusztult szent egyháznak megujjitasat és felépíttetését, de mivel az időnek mostohasága mind eddig akadályt vetett, mostan már Isten eö Szent Felsége közelebb folyt háborút lecsendesítvén, és egész hazánknak kevés pihenést engedvén tovább semmiképpen sem szenvedhetem, hanem hogy ne csak romlásából építtessék föl, de Istennek nagyobb dicsőségére s az hívek lelkének is következendő épületire, úgy a keresztény hitnek ezen nagyobb terjedésére és gyarapodására lehessen, mint hogy annak előtte is az nevezett helyen Monasterium emlékezeti ma is fenn vagyon. ”*1

7. kép

Toronyrajz, 23,6x56 cm (MOL T 20.286/6.)

Fig. 7

Drawing of the tower, 23,6x56 cm (MOL T 20.286/6)

1 1711. aug. 18., Nagykárolyban, Károlyi Sándor és felesége, Barkóczy Krisztina aláírásával (MOL P 392 16. d. Lad. 10. No. 26. f 17-22. - 3 példányban). Az alapítólevél szövegét közli: Tempfli 1996. 163-164. (A kolostor újraalapítására vonatkozó többi dokumentum lelőhelye is ez: MOL P 392 16. d.)

343