Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Bene János: Huszársorsok ezüst cigarettatárcákon
Bene János 5. kép / Fig. 5 A tárca hátlapján olvasható felirat: M. kir. „Hadik András” 4. honvéd huszárezred lovasárkász százada a szovjet elleni hadjáratban. 1941. június 30-tól, november 3-ig. A felirat alatt aláírással: Bama-Szőgyény Bertalan szds., Bánó Elemér hdgy., br. Bornemissza Gyula hdp., báró Bornemissza Tivadar zls., dr. Kereszti Sándor zls. A nevek után mindenütt normál vésett betűkkel: szd.pk., arcv.m.ti., 1. szak.pk., 2. szk.pk., 3. szak.pk., vagyis századparancsnok, arcvonalmögötti tiszt, illetve a három szakaszparancsnok. Ugyanezen oldalon látható az északi irányt jelző véset és a méretarány jelzése. A térképhez megjegyzendő, hogy keresztezett vonal jelzi azt az utat, melyet vasúton tett meg a század Nyíregyházától Nagybocskóig, majd folyamatos vonal a lóháton megtett út a Kárpátokon át a Dnyeperig és onnan Znamegykáig és onnan az ismét keresztezett vonal a vasút Nyíregyházáig. A feliraton szereplők közül az alábbiak életútjáról tudunk: Bánó Elemér, tapolylucskai és kükemezei (Nagykároly, 1917. II. 25. - Pécs, 1998.1. 15.). A katonai főreáliskolai érettségi után 1935-1939 között elvégezte a Bolyai Műszaki Akadémiát (Ludovika Akadémia, II. Főcsoport), s 1939. január 15-én itt avatták hadnaggyá. 1939. február 1- étől a 4. huszárezredben szolgált mint az árkászszázad szakaszparancsnoka. Mindvégig ebben az ezredben tevékenykedett. Szakaszparancsnokként részt vett az 1939. márciusi kárpátaljai és az 1941. áprilisi délvidéki hadműveletben, s az erdélyi bevonulásban. 1939. június 21-én a műszaki csapattól a lovassághoz helyezték át. 1941. június 30. és november 20. között az ukrajnai hadműveletekben a 4. huszárezred árkászszázadának arcvonal mögötti tisztje volt. November 1-én főhadnaggyá lépett elő. 1943. február 15-ig eredeti beosztásában maradt, majd ezen alosztály parancsnoka lett. 1944. november 1-én századossá léptették elő. 1944. június 14-től részt vett az 1. lovas(huszárjhadosztály keleti hadszíntéri, majd magyarországi hadműveleteiben. 1945. január 5-én Pestújhelyen súlyosan megsebesült. Január 30-án az 513. számú hadikórházzal szovjet fogságba esett, majd április 26-án Debrecenben a kórházvonatról a Sebészeti Klinikára adták le. 75%-os hadirokkant. 1945. február 27-én igazolták, 1946. augusztus 31-én ellátási igényének meghagyásával a honvédségtől elbocsátották. Az 50-es években Pécsett mint főkönyvelő egy gombatelepnél, majd a cementipari, később egy építőipari vállalatnál, illetve a Mecsekvidéki Fürdők és Üdülők vállalatánál helyezkedett el. Az 1956-os forradalomban betöltött szerepe (vállalati Munkástanács titkár) miatt a későbbiekben fizikai munkát vállalhatott, s 1958-ig fafürészelő kisiparosként kereste kenyerét. Ezt követően 1977-ig különböző munkahelyeken Pécs környékén dolgozott. 324
