Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Bene János: Huszársorsok ezüst cigarettatárcákon
Huszársorsok ezüst cigarettatárcákon Brinzey György, temesszlatinai (Szeged, 1902. III. 24. - ?): 1924. augusztus 20-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. 1927 és 1928 folyamán mint főhadnagy a 4. huszárezredben szolgált. 1934. november 1-vel századossá léptették elő. 1944. július 16-tól az 1. hadsereg galíciai, majd kárpátoki hadművelete alatt rövid ideig a 16. gyaloghadosztály vezérkari főnöke volt. 1944. november 27-én mint nyugalmazott vezérkari századost vezérkari őrnaggyá léptették elő. A háború utolsó hónapjaiban az I. hadtestparancsnokság állományában szolgált. Az 1960-as években Venezuelában élt. Szivy Ferenc, vitéz (Budapest, 1903. VIII. 18. - Szekszárd, 1981. V. 30.): 1925. augusztus 20-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá, majd Kecskemétre az I/II. huszárosztályhoz helyezték, ahol szakaszparancsnoki, arcvonal mögötti tiszti, századparancsnoki, osztálysegédtiszti feladatokat látott el. 1942. július 1-től 1944. december 20-ig a Bolyai Műszaki Akadémia lovaglótanára és legénységi századparancsnoka volt. 1942. szeptember 30-án őrnaggyá, 1944. október 20-án pedig alezredessé léptették elő. 1944. december 20-tól 1945. január 5-ig Dunaszerdahelyen a lovassági felügyelő mellett létszámfeletti állományba tartozott, majd a Vértes hegységben vívott harcok alatt a 3/1. huszárosztály parancsnoki teendőit látta el. 1945. január 13-án Móron súlyosan megsebesült. Amerikai, majd angol fogságba esett, ahonnan 1945. december 25-én mint lábadozó hazaszökött. 1946. október 1-én nyugállományba helyezték. 1947 és 1950 között a budapesti Tattersall (fedett lovarda és fedett teniszpálya) újjáépitője és vezetője volt, majd 1951. június 28-án Dombrádra telepítették ki. 1953. júniusában elhagyhatta kényszerlakhelyét, s Szekszárdra költözhetett. Előbb az UVATERV-nél, majd a szekszárdi autóközlekedési vállalatnál tevékenykedett. 1957-ben megfosztották rendfokozatától. 1965-ben mint áru összeállító a szekszárdi Kosár és Fonottáru KTSz-nél dolgozott. Papp László főhadnagyot a csendőrségtől vezényelték a lovastiszti tanfolyamra. Barna-Szőgyény (1931-ig Barna) Bertalan, mellétéi és horkai (Szekszárd, 1903. VI. 8. — Budapest, 1967. VII. 12.): 1925. augusztus 20-án a Ludovika Akadémián avatták hadnaggyá. Első szolgálati beosztása a budapesti egyesített hidász szakaszok egyik szakaszparancsnoki tisztsége volt. 1926. szeptember 30-tól végig a nyíregyházi 4. huszárezredben szolgált árkász szakasz- majd századparancsnokként. 1926. május 1-én főhadnaggyá, 1936. november 1-én századossá, 1942. november 1-jén pedig őrnaggyá lépett elő. 1941-ben a 4. huszárezred árkászszázadának parancsnokaként Ukrajnában frontszolgálatot teljesített. 1943. március 1. és júniusa között Budapesten a törzstiszti tanfolyam hallgatója volt. 1943 júliusától 1944. december 11-ig a 4. huszárezred ezred első segédtisztje és műszaki előadó, majd ezután a Huszár Központi Iskola műszaki előadója. 1945. május 10-én szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. szeptember 15-én tért haza. 1949. július 19-én B-listázták, 1958. március 31-én pedig mint „ludovikást” lefokozták. 1952-ig a Mélyépítési Tervező Vállalat technikusa, ezt követően az UVATERV tervezője volt. Adda Alfréd, nemes (Nagyszeben, 1888. VIII. 29. - Bolzano, 1980. II. 1.): A bécsújhelyi Katonai Akadémia elvégzése után 1908. augusztus 18-án avatták hadnaggyá. Az első világháborúban - mint a cs. és kir. 7. huszárezred szakasz-, majd századparancsnoka - 51 hónap harctéri szolgálatot teljesített. 1916. augusztus 1-én századossá, 1925. május 1-én őrnaggyá léptették elő. 1927 novemberétől Cegléden az 1. vegyesdandár huszárszázadának, 1929 szeptembere és 1932 szeptembere között pedig Tolnán a 3/II. huszárosztálynak volt a parancsnoka. Elvégezte a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskolát. Az 1928-as amszterdami olimpián a lovaglás háromnapos versenyszámaiban indult. 1937. november 1-én ezredessé léptették elő. 1936. november 1-én a Lovagló- és Hajtótanárképző Iskola parancsnokává nevezték ki. 1940. március 1-től а HM III. Csoportfőnökségénél a lópótlás felügyelő helyettese, majd 1941. június 1-től felügyelője volt. Osztrák területre áttelepülve 1945. május 9-én szovjet fogságba esett, ahonnan 1948. szeptember 11-én tért vissza. Emigrálása 313
