Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Történelem, helytörténet - Zsoldos Ildikó: Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik
Az 1905-ös és az 1906-os szabolcsi választások és győzteseik Zsoldos Ildikó A választások eredménye Az 1867-es kiegyezéssel létrehozott Osztrák-Magyar Monarchiában az 1890-es évekre a válságjelei mutatkoztak, s a politikai válság 1905-1906 folyamán kulminált. A kormányzati válság közvetlen kiváltó okaként az 1905-ös országgyűlési képviselő-választás eredményét jelölhetjük meg. Ez a parlamenti választás a korszak kuriózumának tekinthető, hiszen az egyetlen a dualizmus történetében, melyet országos szinten is az ellenzék nyert meg. Az 1905-ös országgyűlési képviselő-választások idején Szabolcs vármegye választásra jogosultjainak többsége a Függetlenségi Pártot preferálta, de ez nem jelentett osztatlan fuggetlenségiséget. Az 1875 óta kormányzó Szabadelvű Párt is rendelkezett hívekkel. Az országos tendencia, a „zsebkendőszavazás” következtében elindult bomlási folyamat azonban elérte a Szabolcsvármegyei Szabadelvű Pártot is. Szabolcs vármegye központi választmánya a törvényhatóság valamennyi választókerületében 1905. január 26-ára tűzte ki az országgyűlési képviselő-választások napját.1 A belügyminisztérium épületében működő posta és távírda hivatalban január 25-én, 26-án és 27-én teljes éjjeli és nappali szolgálatot rendeltek el (MOL К 148 292. cs. 2732/1905.). Nagykállóban a várakozásoknak megfelelő eredmény született, s már reggel 9 óra 3 perckor a függetlenségi párti dr. Mezőssy Bélát ellenjelölt hiányában egyhangúlag „megválasztották” a kerület képviselőjének. Mivel a központi választmány jegyzőkönyvében csupán ezt a tényt rögzítették, a megjelentek számát nem, így az 1800 választójogosultat számláló nagykállói kerületben nem rendelkezünk információval a választói kedv mértékéről.1 2 Az egyhangú választásokat az 1874. évi XXXIII. törvénycikk 71.§-a intézményesítette. Ha a választókerületben csak egy jelölt indult, az elnök nem rendelte el a szavazást, a választást befejezettnek, s a jelöltet megválasztott országgyűlési képviselőnek jelentette ki. A választóközönség tehát gyakorlatilag nem nyilvánított véleményt. A tiszalöki kerületben a függetlenségi párti dr. Pap Zoltán budapesti lakosnak gratulálhattak választói, aki párton belüli ellenfele, Bónis Sándor 11 óra 56 perckor történt visszalépése következtében (Bónisra visszalépéséig 91 szavazatot adtak le) 448 szavazattal, tehát 357 szótöbbséggel 1 Nyíregyháza város központi választmánya az 1905. január 10-én tartott ülésén szintén január 26-át jelölte meg választási határnapul, s a választás megkezdésére annak reggeli nyolc óráját tűzte ki (SzSzBML V. B. 180. XIV. 1905/1. 1905. január 10-i ülés). 2 Szabolcs vármegye választókerületeiben a választásra jogosultak számának kihirdetésére Szabolcs vármegye központi választmányának 1904. december 30-i ülésén került sor. 1905-ben a nagykállói kerületben 1800, a tiszalökiben 2959, a nyírbogdányiban 1595, a nyírbátoriban 2021, a kisvárdaiban 2662 fő volt választásra jogosult, Nyíregyházán pedig 2402 fő rendelkezett választójoggal (SzSzBML IV. B. 403. 1904. december 30-i ülés). NyJAME LI. 2009. 281-310. 281
