Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Gyűjteménytörténet - Bene János: Beszámoló jelentés a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Múzeumok Igazgatósága 2008. évi munkájáról
BeneJános Ez utóbbi előadást ismételték meg az előadók a reneszánsz éve jegyében Nyírbátorban a Bátori családról és a vár helyreállításáról rendezett konferencián. A Magyar Biológiai Társaság XXVII. Vándorgyűlésére Budapesten került sor, ahol a közönség meghallgathatta Szathmáry László „Szarmaták az Észak-Tiszántúlon” előadását. Társelőadók: Furka Tünde - Marcsik Antónia - Kővári Ivett - Csőri Zszsanna. Ugyancsak Szathmáry László beszélt az Észak-Hajdúság X-XIII. századi demográfiai profiljáról (társelőadók: János István - Kiss Ferenc - Hüse Lajos), a tipológiai szempontokról az Alföld őskori népességeinél (társelőadók: Kővári Ivett - Csőri Zsuzsanna), valamint a klímaváltozásról és a klímaváltoztatásról. A Barbarikumi Társaság 5. konferenciáján, Miskolcon Scholtz Róbertét hallgathatták meg a résztvevők „Újabb adatok a Nyíri Mezőség szkíta kori településtörténetéhez” címmel. A Népvándorlás kor Fiatal kutatóinak XIX. konferenciáján Pintye Gábor mondta el gondolatait egy elfelejtett sírról, avagy a Szeged-kundombi avar temető „különcéről”. November 14-15-én Tegularium címmel Dombóváron rendeztek konferenciát, ahol Jakab Attila „Középkori téglaégető kemencék Magyarországon” címmel adott elő. A Régészeti Osztály dolgozói a felsoroltak mellett 2008 folyamán további 18 előadást tartottak közintézményekben, iskolákban. Putnokon a Gömör néprajza c. négy kötetes monográfia megjelenése alkalmából rendezett tudományos konferencián képviselte intézményünket Dám László. Ratkó Lujza előadást tartott a „Csak tiszta forrásból...” A hagyomány átörökítésének módszertana című Kárpát-medencei nemzetközi konferencián Tuzséron „A néphagyomány mai helyzete Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében” címmel, majd Debrecenben, táncoktatók részére „Felső-Tiszavidéki népviseletek” címmel, szeptemberben Békéscsabán megyei táncpedagógus továbbképzésen „A nagyböjti karikázó”-ról, végül októberben Győrött, táncoktatók részére „A Nyírség táncélete” címmel. Bodnár Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu munkatársa „A tritikálé és a rozs termesztése és hasznosítása napjainkban” c. konferencián Kisvárdán megtartott előadásának címe: „A kenyér jelentősége a magyar ember életében”, a Magyarországi Tájházak Szövetsége kelet-magyarországi konferenciáján Nyíregyházán, a Sóstói Múzeumfaluban: „A tájházak berendezése - hiteles és élményszerű berendezés”, a „Határmenti és határokon átívelő honismereti - közművelődési kapcsolatok Országos Konferenciáján”, Nyíregyházán: „Szabolcs-Szatmár-Beregi régió épített és tárgyi emlékei a Sóstói Múzeumfaluban.” Bóna Bernadett, ugyancsak a Sóstói Múzeumfalu munkatársa a „Kultúraközi, etnikai, vallási és társadalmi folyamatok kutatása a Fekete-Körös völgyében” című szimpóziumon Debrecenben, az egyetem néprajzi tanszékén tartott előadást „Rítus - népi lakóépület - szimbolikus határ Köröstárkányban” címmel, majd szeptemberben a Magyarországi Tájházak Szövetsége kelet-magyarországi konferenciáján „Leltározás, raktározás” címmel, végül novemberben Budapesten az „Ablakok” című nemzetközi szimpóziumon lépett föl. Nagyné Bősze Katalin, a Sóstói Múzeumfalu igazgatóhelyettese részt vett a „Tavaszi agrárszokások Kelet-Európábán” c. konferencián Máramarosszigeten, a Magyarországi Tájházak Szövetsége éves konferenciáján Szennán. Előadott a Magyarországi Táj házak Szövetsége kelet-magyarországi konferenciáján a ház körüli munkákról a tájházaknál. Páll István, a Sóstói Múzeumfalu igazgatója a Szabadtéri Néprajzi Múzeumok konferenciáján Szombathelyen, a Vasi Múzeumfaluban tartott előadást „Hagyományőrzés vagy folklórshow?” címmel. О is részt vett a „Tavaszi agrárszokások Kelet-Európábán” c. konferencián Máramarosszigeten „Tavaszi népszokások Magyarországon” című beszámolójával. Májusban a Hoffmann Tamás emlékülésen képviselte Intézményünket Szentendrén. A Magyarországi Tájházak Szövetsége kelet-18
