Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)
Régészet - Romát Sándor: Kaplony-Királyföldek. Adalékok egy földvár kérdésköréhez
Kaplony—Királyföldek Adalékok egy földvár kérdésköréhez Romát Sándor Nagykároly környéke és az Érmellék az Árpád-kori régészeti településkutatása az 1960-as években megrekedt (Rusu 1960. 9.). Az addig jól induló kutatás teljes lendülettel csak az utóbbi évtizedben kezdődhetett újra. Az új kutatási munkák célja elsősorban az Árpád-kori települések és jelenségek pontosítása. Az elmúlt évtizedekben nem volt lehetőség arra, hogy részletesebb, nagyobb kiterjedésű ásatást végezzünk Árpád-kori településen, de a települések többségét éppen ebben az időszakban azonosították terepbejárások, kisebb mentőásatások alkalmával.1 Az egyik ilyen régészeti lelőhely Kaplony határában található. Kaplony Románia északnyugati részén, Szatmár megye területén, a hajdani Ecsedi-láp délnyugati szélén terül el, közel a Kraszna folyóhoz, annak bal partján (1. kép). Hogy régészeti szempontból teljes képet kapjunk erről a lelőhelyről, több oldalról meg kell vizsgálnunk a rá vonatkozó adatokat. Ezek az adatok közvetlen és közvetett bizonyítékokon alapszanak. A közvetett bizonyítékok közül elsőként említhetjük az oklevelekben szereplő, Kaplony monostorára vonatkozó adatokat. Az Árpád-korral foglalkozó építészettörténetben régóta ismert, nemzetségi alapítású monostorról van szó, ennek ellenére alapításának ideje bizonytalan, azonban néhány többé-kevésbé hiteles adat és következtetés alapján le lehet szűkítenünk egy periódusra. Az első ilyen adat gr. nagykárolyi Károlyi Sándortól származik, aki egy 1195-ből származó oklevél alapján az alapítási évet 1080-ra tette (Károlyi 1728. 112.). Ez, valamint az a tény, hogy a templomot Szt. Márton tiszteletére szentelték fel, arra enged következtetni, hogy valószínűleg a XI. században építhették, és mivel Szt. Márton tiszteletét főleg a Benedek rendiek terjesztették, így a monostor alapítási évét nem tehetjük 1130 utánra, hiszen a Benedek rendiek a XI. században és a XII. század elején alapítottak nemzetségi monostorokat (FüGEDi 1991.37-49.). Építészeti szempontból fontosnak tűnik megvizsgálnunk a környező nemzetségi monostorokat, amelyeknek művészettörténeti elemzéséből kitűnik, hogy a kaplonyi monostort nem lehet a XII. század elejénél későbbre keltezni. A Kaplony nemzetségre vonatkozó adatok, amelyek alapján következtetni tudnánk arra, hogy miként alakult a nemzetség helyzete a szóban forgó időszakban, szintén homályosak. A megtelepedésre vonatkozó adatok korántsem vágnak egybe, vita folyik arról, hogy az Ecsedi-láp és a Nyírség vidékét a Jenő (Karácsonyi 1925. 16-20.), a Kende vagy a Levedi, Kurszán törzs foglalta el (Madaras 1997. 104-124. - további irodalommal). Mivel dolgozatomnak nem célja ennek a témának az elemzése, röviden talán annyit mondhatunk, hogy a meglévő adatok tükrében eléggé kérdéses a megtelepedés folyamata. Ezért a nemzetségre vonatkozó adatok is kérdésesek. A nemzetség * Ezeknek a terepbejárásoknak és mentőásatásoknak nagy részét Németi János végezte. NyJAMÉ LI. 2009. 157-167. 157
