Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Régészet - Kelemen Imola: Az M3-as autópálya 161. lelőhely (Nyíregyháza-Felsősima) állatcsontjainak elemzése

Kelemen Imola- bal és jobb mellső (metacarpi), illetve hátulsó (metatarsi) „szárcsontok”;- másodlagos „szárcsontok”: egy bal mellső (metacarpus II.), két bal hátulsó (metatarsus II-IV.), és egy azonosíthatatlan másodlagos szárcsont 3 töredéke;- bal és jobb mellső, illetve hátulsó csűdcsontok (phalangi I.);- bal és jobb mellső, illetve hátulsó pártacsontok (phalangi II.); A csontokon megfigyelt jellegzetességek egy subadultus (kb. 2-3 éves) ménről tanúskod­nak, amely marmagassága szerint a nagyközepesek csoportjába tartozik (a szárcsontok alapján be­csült marmagasságok átlaga 141,5 cm), a csontok karcsúsági indexe alapján pedig vékony csonto­zató. 1 2 3 4 5 6 Mandibula sin. 160,0 Mandibula dex. 163,0 Metacarpus dex. =221,0 218,2=47,8 31,8=42,6 Metacarpus sin. 225,0 219,5 49,5 32,7 43,8 Metatarsus dex. 270,0 271,0 49,7 29,6 45,8 Metatarsus sin. =268,0 29,3 44,7 Phalanx I. ant. dex. 80,0 50,2 32,8 38,9 Phalanx I. ant. sin. 80,0 49,9 33,0 39,1 Phalanx I. post. dex. 81,0 49,2 33,9 38,0 Phalanx I. post. sin. 82,0 49,1 34,1 38,0 Phalanx II. ant. dex. 40,0 45,0 39,1 Phalanx II. post. dex. 43,0 45,0 37,4 Phalanx II. 45,0 Phalanx II. 45,0 1. alsó állkapocs őrlőfogainak hossza (P2—M3j, 2. teljes hossz., 3. maximális laterális hossz., 4. prox. epiph. sz., 5. diaph. legk. sz., 6. dist. epiph. sz. Rövidítések: sin. - sinister (bal), dex. - dexter (jobb), ant. - anterior (mellső), post. - posterior (hátsó). 1. táblázat M3-as autópálya, 161. lh., 136. sír. A lócsontok biometriai adatai mm-ben Rendszerint - ha nem áll rendelkezésünkre egész csontváz és csak különálló darabokból tu­dunk marmagasságot mérni - leginkább az orsócsont (radius) és a felkarcsont (humerus) alapján ajánlott számolni. A mi szárcsontjaink (metacarpus és metatarsus) átlagából számolt 141,5 cm tehát csak hozzávetőleges adatot nyújt az állat méreteiről. E szerint pedig az állat nem rendelkezett sem nagyon kicsi, sem nagyon kimagasló méretekkel, hanem az átlagosnál valamivel nagyobb termetű hátasló volt. Ezzel egy időben vékony, gracilis csontozata kifejezetten alkalmassá tette a lovaglásra. Mivel a régészeti megfigyelés szerint a lóbőr gödrét utólag ásták rá a sírra, valószínűleg az állatot nem áldozták fel a tulajdonos halálával és elhantolásával egy időben, hanem csak később te­mették mellé. A sírban más állatcsont, illetve ételáldozatra utaló maradvány nem volt. 152

Next

/
Oldalképek
Tartalom