Istvánovits Eszter (szerk.): A nyíregyházi Jósa András Múzeum Évkönyve 51. (Nyíregyháza, 2009)

Régészet - Jakab Attila: X-XI. századi temető Nyíregyháza-Felsősima határából (M3-as autópálya 161. lelőhely)

Jakab Attila leletanyagot figyelembe véve - s ezzel az S végű karikaékszerek kronológiáját is elfogadva - úgy tűnik, hogy az itt lévő sírokat leghamarabb a 960-970-es években áshatták meg. A kisméretű bronz karikaékszerek kialakításának és méretének nagyfokú hasonlósága a temető más részein talált dara­bokéval véleményem szerint nem indokolja, hogy ezeket is késői időpontra keltezzük. Sokkal való­színűbbnek tűnik, hogy ez a végtelenül egyszerű ékszer akár hosszú évtizedeken keresztül változat­lan formában létez(het)ett, mint erre már Bóna István felhívta a figyelmet (Bóna 1978. 125—139., különösen 138-139.). Esetünkben tehát inkább Szabó János Győző véleményét kell elfogadnunk.56 Nem tartom indokoltnak a temetőrész késői datálását a lovas sír miatt sem. Mint láttuk, a temető ki­alakítása sugárirányban, egy központi magból indult. Amennyiben a teljes temető így alakult volna ki, a lovas sírnak — helyzete miatt — a legkésőbbi sírok egyikének kellene lennie. Ez a feltevés azon­ban nyilvánvalóan elfogadhatatlan. A keleti résszel kapcsolatban a bemutatott jellegzetességeket fi­gyelembe véve tehát csak arra tudok gondolni, ami már a magyarhomorógi temető kapcsán is fel­merült (Kovács 2006 237-241.), hogy számolnunk kell egy X. századi (utolsó harmadában hasz­nált) temető(résszel), majd folytatásaként kialakult mellette egy XI. század elején(?)kezdődő, su­gárirányban terjeszkedő Árpád-kori temető.57 Ennek okát megfejteni ma már nem lehet, s csak reménykedhetünk, hogy a későbbi kutatá­sok esetleg magyarázatot adnak a jelenségre. Honfoglalás kori lovas sír A sír helyzete A temetőtől délre, a hozzá legközelebb eső - Salamon érmével)!) keltezett - sírtól (228.) 25 m-re egy magányos, kirabolt honfoglalás kori lovas temetkezés (136.) került elő. Ettől a sírtól keletre 16 m-re húzódott a feltárás széle, míg nyugatra és délre a megkutatott terület határa jóval tá­volabb volt. Hasonló korú objektum a feltárt részen nem került elő. A sír helyzetének vizsgálatakor párhuzamként több okból is elsőként a Székesfehérvár-rá­­diótelepi A sírra kell gondolnunk. Az 1923-ban földmunkák során előkerült temetkezés (Marosi 1923/26. 247.) ugyanis első pillantásra több hasonlóságot mutat a Felsősimán feltárt 136. sírral. A hasonlóságok a következők: 1. A rádiótelepi sír közvetlen közelében - eltekintve a tőle délre 5-6 m-re feltárt melléklet nélküli sírtól — több temetkezés nem került elő. 2. Mindkét sírban találtak nyéltámaszos baltát, trapéz alakú kengyelpárt, lócsontokat. 3. A síroktól nem messze került elő egy nagyjából hasonló korú temető.58 56 Ez nem jelenti azt, hogy a Giesler által felállított kronológiát el kellene vetnünk, de nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy megállapításai a Dunántúlon feltárt temetők elemzéséből születtek. Ennek eredményei pedig nem feltétlenül alkal­mazhatóak automatikusan az ország más régióira. Éppen ezért igazat kell adnunk Gáli Erwinnek, aki az S végű karikaék­szerek Erdélyi-medencében történő feltűnését vizsgálva azt írta, hogy ennek az ékszertípusnak az elemzését mikroregio­­nális szinten érdemes elvégeznünk (Gáll 2007. 243.). 57 Meg kell jegyeznem ugyanakkor, hogy egyetlen olyan tárgy sem került elő a keleti részen, amelyet kizárólagosan lehetne a X. századra keltezni. Az említett útbevágás, valamint a sírok szegénysége miatt problémás a X. századi temetőrész nyu­gati elhatárolása is a későbbi résztől. Különösen a 335., 339., 347. sír esetében nehéz eldönteni, hogy a temető későbbi vagy korábbi fázisához tartoznak-e. 58 Itt említem meg, hogy bizonyos szempontból hasonló a helyzet a Békéscsabán feltárt honfoglaló sír esetében is (Bóka- Medgyesi 2007. 170.). A rövid ásatási jelentés szerint a csatorna ásásakor megtalált sír - amelyikben egy nyéltámaszos balta feküdt - váratlanul került elő, korábban nem utalt semmi arra, hogy a környéken honfoglalás kori leletek várhatók. A legközelebbi regisztrált Árpád-kor lelőhely mintegy 80 m-re fekszik a sírtól. Hogy magányos sírról van-e szó, valószí­nűleg nem lesz egyszerű eldönteni, hiszen a lelőhely neve alapján - Kender utca 24. - a lelőhely belterületen található, ami nem könnyíti meg az esetleges további ásatásokat. 114

Next

/
Oldalképek
Tartalom