A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Jakab Attila - Jankovics Norbert: A nagyhalászi Pusztatemplom

Bethlen István (1582-1648), aki rövid ideig erdélyi fejedelem is volt, 1616-ban kelt végrendeletében a következőket írja: „mivel nekem ón koporsót ne csináljanak, egyáltaljában pedig bársonyomat és ahhoz való öltözetimet, koporsóra való szegeket, fehér ruhámat, gyakrabban velem hordozom és készen tartom. " (RADVÁNSZKY 1986. III. 280.) Andrássy Mátyásné Monoki Anna 1651-ben írt végrendeletében a következőt írja: ,JEzüst szegeket pedig az én tetejes koporsómra ne szegezzetek, hanem a minemű szegeket csináltattam azzal a magam nevét szegezzétek, és az fejemnél egy czimert hagyjatok a többit ajándékozzátok el" (RADVÁNSZKY 1986. III. 328.) Az I. Rákóczi Ferenc (1645-1676) temetésével kapcsolatos levelezések között az egyikben megemlítik, hogy „az ötvös zúgolódással kezd elpanaszolkodni, hogy ki nem váltódik tűlle az koporsóban való szegek; mivel maga ezüsti vagyon benne: ő eddig váltóra való munkát készített volna belölle" (THALY 1873. 670.). Természetesen nem csak az írott források támasztják alá ezeknek a szegeknek a meglétét, hanem régészeti leletek is. így például Almakeréken, a kripta feltárásakor említi Szádeczky Lajos, hogy II. Apafi Mihály (1676-1713) koporsójának maradványai között találtak „néhány gömbölyüfejü ezüst koporsószeget" (SZÁDECZKY 1909. 201.). Hasonló koporsószögek a csengeri református templom kriptájának feltárása során kerültek elő 1932-ben. Höllrigl itt említi meg, hogy: „Néhány domború kerek-, hold-, és csillag alakú ezüst koporsószög is került ki a kriptából, azonosak a XVI., XVII. századi sírboltleletek rendes tartozékaival, de a későbbiekben is előfordulnak." (HÖLLRIGL 1934. 108.) A tárgyakból egy csillag és egy félgömb alakút képen is bemutat (HÖLLRIGL 1934. 102., 80. kép 36.). A Csaholyi családot és rokonságát rejtő kriptá(k)ban talált leleteket az érmek és sírkőlapok feliratait figyelembe véve Höllrigl a XVI. század második felére, illetve részben a XVII. század elejére keltezte (HÖLLRIGL 1936. 66.).

51 Megemlíthetjük még a sárospataki római katolikus templom feltárását, ahol több kriptát is találtak, melyek főként XVII-XVIII. századi temetkezéseket tartalmaztak. Gervers-Molnár Éva munkájában megemlíti, hogy a feltárások során ezüstből készült koporsószegeket is találtak, amelyeket a XVII. század első felére-közepére datál (GERVERSMOLNÁR 1983. 82.). Nem csak nemesfémből készült koporsószögeket ismerünk. Sárospatakon több koporsót rézfejü szegekkel vertek ki (GERVERS-MOLNÁR 1983. 83., 85.).

52 Egyikben egy 1772-ben eltemetett kislány nyugodott. Róla tudjuk, hogy koporsóját fehér selyemmel borították, majd vasszárú, rézfejű szegekkel verték ki (KOVÁCS 1993. 113.). 6. Monostor (káptalan) plébániatemplom? A történeti részben utaltunk arra, hogy 1323-ból említik a Szűz Máriának szentelt halászi monostort. A későbbiekben azonban ez a megnevezés egyetlenegyszer sem fordul elő.

53 Felmerül tehát a kérdés, hogy valóban monostorról, szerzetesi közösség lakhelyéről és építményeiről van-e szó esetünkben. Németh Péter szíves szóbeli közlésében mutatott rá, hogy egyrészt a monostor kifejezés többé nem fordul elő oklevélben, másrészt a kolostorhoz tartozó birtokokról sincs semmilyen adat. Márpedig amennyiben a templom valóban szerzeteseké volt, akkor birtok(ok)nak is Néhány utólag előkerült példányuk a Csengeri Múzeum állandó kiállításán szerepel. A koporsók közül kettőt képen is közöl GERVERS-MOLNÁR 1987. 204-206. kép. Talán ennek is köszönhető, hogy ez az adat a kutatók jó részének a figyelmét elkerülte. A monostort sem Kovács Béla, sem Fügedi Erik nem említi (KOVÁCS 1987., FÜGEDI 1991.). Hervay Ferenc korábbi összeállításából kimaradt (HERVAY 1981.), de a Paradisum Plantavit című tanulmánykötet Függelékében már szerepel (HERVAY 2001. 543.), ahogyan az egy évvel korábbi, F. Romhányi Beatrix által kiadott monostorjegyzékbe is bekerült ismeretlen rendű monostorként (ROMHÁNYI 2000. 29-30.).