A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Scholtz Róbert: Szkíta, szarmata és késő népvándorlás kori leletek Tiszavasvári-Kapusz-lapos lelőhelyről

A lelőhely és környezete Tiszavasvári környéke igen gazdag szkíta kori lelőhelyekben. Almássy Katalin 2001-ben 9 lelőhelyet gyűjtött össze (ALMÁSSY 2001. 137., 3. kép). Listáját a Kapusz-laposi és a szorgalmatosi lelőhelyekkel egészíthetjük ki. Tiszavasvári szkíta kori lelőhelyei / Skytenzeitliche Fundorte Település / Siedlung Temetkezés / Grab Szórvány / Streufund Irodalom / Literatur Belterület, Kultúrház alapárka X ALMÁSSY 2001. 137. Csárdapart X LENGYEL 1967., LENGYEL 1973. Dézsmapart X? ALMÁSSY 2001. 137. Dózsa-telep X LENGYEL I960., LENGYEL 1961., LENGYEL 1963., LENGYEL 1964. Józsefháza-Homokos X ALMÁSSY 2001. 137. Józsefháza-Téglás X LENGYEL 1961., KURUCZ 1989. 119. Keresztesi partok X ALMÁSSY 2001. 137. Paptelekhát X? X KALICZ 1958., CSALLÁNY 1959. Kapusz-lapos X X NAGY 2007. Szorgalmatos X NAGY 2007. Utaséri-dűlő X ALMÁSSY 2001. 137. A táblázatban felsorolt lelőhelyek többsége a településtől északra és délre csoportosul. Kivételt a Csárdapart és a Keresztesi partok képeznek, melyek Tiszavasváritól keletre, a kelet-nyugati közlekedési folyosó (a mai 36-os főút) mentén helyezkednek el. Közelükben került napvilágra a 2006-os év két új lelőhelye is. A terület régészeti és földrajzi viszonyait behatóan tanulmányozó Almássy K. szerint a kora vaskori lakosság a legjobban hasznosítható földterületeket kiválasztva telepedett le, figyelembe véve a közlekedési lehetőségeket is (ALMÁSSY 2001. 135-136.). Összegzés Tanulmányomban egy kisebb szkíta kori településrészletet és a hozzá tartozó 5 sírós, birituális temetőrészietet mutattam be. Töredékes voltuk ellenére fontos adatokkal szolgáltak Tiszavasvári és a megye kora vaskori történetének pontosabb megismeréséhez. A települést és a temetőt a háromélü bronz nyílhegyek, valamint egy körárkos temetkezés párhuzamai alapján a szkíta időszak virágkorára, a Kr.e. VI-V. századra keltezem. E keltezést támasztja alá a tény, hogy a lelőhelyen egyetlen biztosan a kelta korra datálható lelet sem került elő. A szkíta kori lakosság feltehetően itt nem élte meg a kelta bevándorlást. Irodalom ALMÁSSY 2001. Almássy Katalin: Együtt- vagy egymás mellett élés? Szkíta és kelta lelőhelyek Tiszavasvári környékén. [Zusammenleben oder Nebeneinanderher? Skytische und keltische Fundorte in der Umgebung von Tiszavasvári.] NyJAME 18. 2001. 133-154.