A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - Bene János: Ötven év tárgyai

Szintén 1964-ben került a leltárba Krúdy Gyula hagyatékának egy része, melyet a múzeum dr. Votisky Gézáné született Krúdy Ilona - az író legfiatalabb húga - nyíregyházi lakostól vásárolt. Az együttesben bútorok, tengeri kagyló és egy szalmával díszített fedeles doboz található, mely do­bozon Krudi Gyula (sic!) 1864 felirat olvasható (64.36.1-64.36.7.) (5. kép). Szintén ismeretlen időben „leltározatlan volt és minden feljegyzés nélkül" megjegyzéssel látta el Nyárády Mihály azt a honvéd huszár törzstiszti csákót és csákótartó dobozt (64.81.1-2.), mely az 1848^19-es forradalom és szabadság­harc idejéből származik. Az 1965., 1966., 1967. év gyarapodása is jórészt a még raktáron lévő régi anyag leltáro­zásával telt el (28, 38, illetve 70 darab). Ekkor vette nyilvántartásba Nyárády Mihály azoknak a zászlószalagoknak az utolsó darabjait, melye­ket Jósa András vett át Márky Elek főlevéltáros­tól (65.8.1-65.11.1.). Az 1966. év végi leltározásokat az akkor a Jósa András Múzeumba kinevezett Németh Péterné végezte, szintén fegyverek - elsősorban a 18, Osztrák-Magyar Monarchia korabeli dzsida (66.19.1—4—66.26. i.) - számbavételével. Ezek addig szintén leltározatlanok voltak. A követke­ző évben hasonlóképpen régi raktári anyag (fegyverek - 21 darab kard: 67.4.1-67.12.1., 67.17.1- 67.27.1., 2 nyílhegy: 67.14.1.1-2., pisztoly: 67.13.1.) került beleltározásra. Ugyancsak itt említhetem Jósa András Andrea leányának ajándékaként Jósa András maga készítette kártyájának 30 lapját (67.28.1.1-30.). 1968-ban leltározta be Németh Péterné Jósa Andrásnak addig szintén leltározatlan hagya­tékát (sztetoszkópok, orvosi műszer, jegyzetfüzet, mágnespatkó, faragókés stb.: 68.2.1-68.9.1., 68.14.1.). A következő évben a Megyei Levéltártól átvett pecsétnyomókkal és bélyegzőkkel (köz­ségpecsétek és Földigénylő Bizottsági bélyegzők (69.3.1-69.10.1.) gazdagodott a gyűjtemény. Eb­ben az évben került először kapcsolatba a Jósa András Múzeum dr. Petrikovics László (1901-1972) orvos, fogorvos, műgyűjtővel, aki Nyíregyházán született. Egyetemista korától gyűjtötte a szülővá­rosával kapcsolatos tárgyakat és dokumentumokat, melyek az 1970-es évek elején a Jósa András Múzeumba kerültek. 400.000 darabos képeslap-gyűjteményének Szerencs nagyközségnek adomá­nyozásával a mai Zempléni Múzeum alapjait vetette meg 1967-ben. A Jósa András Múzeum először 1969-ben vásárolt tőle, nevezetesen két kerámiafigurát. E szobrocskák (orrszarvú és ördögfigura: 69.11.1-69.12.1.) érdekessége, hogy alkotójuk a Nyíregyházán ismert orvos-művész Spányi Géza volt. Spányi Géza (1869-1946) kórházi főorvos, amatőr képzőművész 1912-ben került Nyíregyhá­zára; előbb katonaorvosként, később az Erzsébet közkórház osztályvezető főorvosaként dolgozott. A Bessenyei Kör főtitkára lett. Urológus, dermatológus, nőgyógyász volt, számtalan külföldön is nagy érdeklődést keltő szakcikket írt. 0 készítette az első Jósa-emlékérmet 1934-ben, a múzeum­alapító születése 100. évfordulójára. 1970-197l-ben szintén Petrikovics Lászlótól vásárolt a múzeum 55 (70.1.1-70.55.1.), illet­ve 755 darab (71.1.1-71.755.1.) jelvényt, melyek zöme az I. világháborúból származott. Két jelvény a császári és királyi 65. gyalogezrednek állít emléket. Az 1860-ban felállított gyalogezred ezredtu­lajdonosa Lajos Viktor főherceg, gyalogsági tábornok (1842-1919), I. Ferenc József testvére volt. 5. kép Krúdy Gyula doboza Fig. 5 Gyula Krúdy's box

Next

/
Oldalképek
Tartalom