A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Régészet - Cristian Virag: A Kovács gyűjtemény újkőkori és rézkori kerámiaanyaga
A Kovács gyűjtemény újkökori és rézkori kerámiaanyaga Cristian Virág A XX. század elején a történészek érdeklődését felkeltette Románia északnyugati vidéke, így nem véletlen, hogy számos e területről származó szórvány leletet publikáltak. Itt említhetjük Orosz Endre (OROSZ 1909. 10.) és Roska Márton (ROSKA 1910. 354-364.) cikkeit Tasnád vidékének neolit anyagáról. Roska Márton közölt néhány tanulmányt Szatmár és Bihar megyei leletekről, valamint összeállította Erdély régészeti repertóriumát, számos új felfedezést említve meg, különös tekintettel az Ér völgyére, valamint a Nyírségre vonatkozóan. Ilyenek például a szalacsi (Sälacea), ottományi (Otomani), érkőrösi (Curtuiuseni), érmihályfalvi (Valea lui Mihai) stb. darabok (ROSKA 1932., ROSKA 1938., ROSKA 1939., ROSKA 1942.). A két világháború között intenzív régészeti feltárás és gyűjtés zajlott a területen. E munka kiemelkedő alakja dr. Andrássy Ernő volt, aki az Ér völgyében, valamint a Nyírségben kutatott (NÉMETI 1999. 14.). Mint orvos állandó kapcsolatban állt a helyi lakossággal, megmentve és feljegyezve számos leletet erről a vidékről. 1952-ben magángyűjteményéből alapította meg az érmihályfalvi múzeumot. 1954-ben megszerkesztette a gyűjtemény katalógusát is. 1 1953 és 1954 között régészeti ásatások folytak Pirben a sepsiszentgyörgyi Székely Zoltán és a nagybányai Kovács E. vezetésével. 1958-ban megalapították Nagykárolyban a vegyes profilú múzeumot, helytörténeti, régészeti, valamint természettudományi részlegekkel. Ugyancsak ebben az időszakban Kovács Sándor tanító egy sor feltárást végzett Nagykároly környékén, egy kisebbet Tireamban a Movila Cánepii városrészen, egy mentőásatást Ghenciben az Akasztó dombon (Movila Spánzuratorii) 1959-ben, és végül M. Rusuval Berean, a Szőlősben (Vii) (NÉMETI 1999. 14.). Ekkor jött létre a Ciumesti-Berea gyűjtemény, mely a Kovács gyűjtemény nevet kapta, Kovács Gyula bérei református lelkész után, aki valószínűleg dr. Andrássy Ernő biztatására kezdte el gyűjteni a környező községek (Ciumesti, Sanisláu, Berea, Foieni) területén előkerült régészeti anyagot (NÉMETI 1999. 14.). A gyűjtő mintegy száz, különféle korból származó lelőhelyet azonosított. Az anyag nagyszámú újkökori kerámiát, valamint számos obszidián mikrolitot is tartalmaz, amelyek a fenti települések homokdűnéiről származnak (PÄUNESCU 1964. 321.). A Kovács gyűjtemény jelentős részét 1961-ben megvásárolta a Nagybányai Múzeum. Egy 660 darabból álló része a Nagykárolyi Városi Múzeumba került 1967-ben. Végül a megmaradt részét a Szatmár Megyei Múzeum vette meg 1977-ben. A Kovács gyűjtemény anyaga és a hozzákapcsolódó információk alapján az első szisztematikus ásatások 1962-1965 között folytak Ciumesti környékén: Ciumeçti (II) 2-Päsune (Legelő), Lásd a kéziratot Nagyváradon! A település neve utáni zárójeles szám Németi János (NÉMETI 1999.) repertóriumának számozását jelöli. NyJAME L. 2008. 91-159.