A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Gyűjteménytörténet - Bene János: Ötven év tárgyai

átszervezése után 1942. október 1-től az 1. lovashadosztály parancsnoki teendőit látta el Nyíregyházán. Aktívan közreműködött ezen egyetlen magyar lovasseregtest szervezésében, s hadrendjének összeállításában. 1944 júniusától - a lovashadosztály keleti hadszíntéri tevékenységének megkezdődésétől - mindvégig seregteste rendeltetésének megfelelő alkalmazása érdekében, s részenként való bevetése ellen igyekezett eljárni. 1944. augusztus elején, mikor a magyar II. tartalék hadtest parancsnokaként a Varsó környékére visszaszorult magyar megszálló seregtesteket irányította, BorKomorowski tábornoknak, a Lengyel Honi Hadsereg főparancsnokának kérésére két közlekedési útvonalat biztosított a németek által körülzárt varsói felkelők részére. Ezen nemes gesztusa hamarosan a németek tudomására jutott, ezért nem maradhatott tovább csapatai élén. 1944. augusztus 17től - mint főhadsegéd is - a Kormányzó Katonai Irodájának vezetését vette át. Jelentős szerepe volt a háborúból való kiugrás október 15-i, balul sikerült kísérletének előkészítésében. A kormányzó legszűkebb köréhez tartozott, s egyike volt azoknak, akiket Horthy fogságában is maga mellett akart tudni. Német, nyilas, majd a foucarvillei amerikai fogság után 1946. június 16-án tért haza. 1951. november 2-án az Államvédelmi Hatóság letartóztatta és a Budapesti Katonai Bíróság „háborús bűntett és a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny tagként való részvétel miatt" tízévi börtönre ítélte. 1956. augusztus 31-én ideiglenesen szabadlábra helyezték, majd 1957. november 22-én büntetését háromévi próbaidőre felfüggesztették. Budapesten hunyt el 1966. november 2-án. A koholt vádak alól 2001. június 25-én a Legfelsőbb Bíróság Felülvizsgálati Tanácsa bűncselekmény hiányának megállapításával tisztázta (BENE-SZABÓ 2006. 313-314.). A köpeny (93.16.1.) történetét az alábbiak szerint írta le Spányi Béla: „A magyar királyi Hadik András 4. honvéd huszárezred az 1. honvéd lovashadosztály kötelékében 1944. július 3-án Klecknél esett át a tűzkeresztségen. O akkor az ezred 6. századában szolgált szakaszparancsnokként. Július 2-án egy támadás során a századparancsnok, Hámorszky Ervin (1913-1987) százados megsebesült, s mint rangidős tényleges tiszt, ő vette át a századot. Másnap délután azonban ő is megsebesült, egy gránátszilánk szétroncsolta a jobb vállát és megsérült a jobb tüdőcsúcs is. Egy lőszerszállító szekérre tették fel két másik sebesült huszárral és a kötözőhely felé indították őket. Napközben meleg volt az idő, ingben harcoltak, zubbony, köpeny, pokróc, sátorlap a nyeregre málházva. A harc közben senki sem gondolt arra, hogy azokat leszedje. így egy szál ingben maradtak a szekéren. A hűvösre fordult éjszakában már a hideg rázta őket. Hajnalban találkoztak Vattay tábornok kocsijával, aki megállította a szekeret, eligazította a kocsist a kötözőhely felé, majd a szekérhez lépve látta, hogy a sebesülteket rázza a hideg. A takarót firtató kérdésére a hajtó huszár is azt válaszolta, hogy neki sincs semmi alkalmas takarója, maga is ingben van. ...Erre Vattay tábornok levette a köpenyét. - Nos, fiaim, bújjatok össze, nesztek! - s ránk terítette a köpenyt. Majd rászólt a kocsisra, hogy siessen, már közel a kötözőhely, de annak is elrendelte a kiürítést, el ne késsünk, mert bármelyik pillanatban áttörhet az orosz is. Aztán huszárszerencsét kívánva még hozzátette: - A köpenyemet aztán személyesen hozzátok vissza Nyíregyházára! Isten veletek! A köpeny velem jött a kötözőhelyre, majd a drezdai német hadikórházba. Onnan küldtem postán nagynénémhez Klagenfurtba. 1952-ben kerültem le ismét Klagenfurtba. A köpeny megvolt, azóta is őrzöm, s most tábornokunk leányával (Vattay Nóra - B. J.) egyetértésben kerüljön vissza, tábornokunk akarata szerint, ezredünk múzeumába, Nyíregyházára!" - írta a köpeny kísérőlevelében Spányi Béla (BENE 1993. 405^108.). Az átadott tárgyaknak a huszárkiállításhoz vezető folyosórész úgynevezett „Huszárfolyosóvá" való alakításával biztosított helyet a múzeum.