A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Művészettörténet - Terdik Szilveszter: A máriapócsi kegytemplom építésére és belső díszítésére vonatkozó, eddig ismeretlen források

hivatalosan unitusnak kellett lenniük, vagyis el kellett ismerniük a munkácsi püspök joghatóságát (HODINKA 1912.). Az 1750-es évek elején többször összeírták a hazai görögöket, Konstantin mesterre vonatkozó adat eddig azonban nem került elő. Mindenesetre biztos, hogy az északkelet-magyarországi görögök egy része kapcsolatban állt a munkácsi püspökkel, időnként egyesültnek vallották magukat, s nyugodtan ajánlhatták honfitársukat erre a nagyszabású munkára. 4.1 Az ikonosztáz művészettörténeti jelentősége A kutatás kimutatta, hogy a máriapócsi ikonosztáz az ún. balkáni típusba tartozik, amelyet leginkább az különböztet meg az ukrán és orosz területeken kialakult társaitól, hogy az egyes sorok horizontális jellege dominál, az építmény dús faragása ellenére síkszerű, ugyanis az architektonikus elemek használata visszafogott, az oromzaton viszont az egész szerkezet méreteihez képest nagy kereszt kap helyet (PUSKÁS 2008. 172.) (8. kép). A pócsi ikonosztáz mégsem egészen társtalan a magyarországi anyagban, ugyanis szerkezete és faragványainak stílusa szoros rokonságot mutat a korszak két másik görög katolikus püspöki székesegyházának, a balázsfalvinak és a nagyváradinak az ikonosztázával. 8. kép A máriapócsi kegytemplom ikonosztáza a XX. század elején (Máriapócs, egyházközségi iroda) Fig. 8 Iconostas of the Máriapócs pilgrimage church at the beginning of the 20

lh century (Máriapócs, parish office) 9. kép Balázsfalva, a székesegyház ikonosztáza (Legeza László felvétele) Fig. 9 Balázsfalva, iconostas of the cathedral (photo by László Legeza)