A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Varga János: Kölcsey 1938-as exhumálás a Csiszár Árpád szerepe az újratemetésben és a Hármashatár folyóiratban

Kölcsey 1938-as exhumálás a Csiszár Árpád szerepe az újratemetésben és a Hármashatár folyóiratban Varga János Kölcsey Ferencet halálának 100. évfordulóján temették újra. Az exhumálásban részt vett Csiszár Árpád, a vásárosnaményi Beregi Múzeum későbbi alapítója is. A tárgyalt időszak és az eseményekben megjelenő személyek szoros kapcsolatban voltak a Hármashatár c. folyóirattal, annak történetével. Az alábbiakban az exhumálás körülményeit, a folyóirat indulását, működését és abban az ifjú Csiszár Árpád szerepét próbálom bemutatni a korabeli levelezés és a lapszámok segítségével. A Kölcsey-centenárium országos és helyi ünnepségeit, a kultusz kialakításának sajátos és általános jellegzetességeit a kor sajtóján és a Beregi Múzeum Történeti Dokumentumtárának vonatkozó anyagain keresztül rekonstruáltam. Csiszár Árpád és a régészet Csiszár Árpád érettségi után a debreceni Tisza István Tudományegyetem teológiai karára jelentkezett, habár - amint visszaemlékezéseiből megtudjuk - előbb bölcsésznek készült, a természetrajz és földrajz iránt érdeklődött (CSISZÁR-FELHŐSNÉ 2006. 10.). Az egyetemen nem csak teológiai tanulmányokat folytatott, hanem széles érdeklődési körének megfelelően például nyolc féléven keresztül hallgatott filozófiai előadásokat, és rendszeresen dolgozott a földrajzi szemináriumban is (CSISZÁR-FELHŐSNÉ 2006. 32.). Miután az egyetemen régészeti tanszék is nyílt, amelynek Roska Márton volt a professzora, Csiszár Árpád az ő óráit, előadásait is látogatni kezdte. Sőt, ezekből kollokvált is. Az egyetem elvégzése után is kapcsolatban maradtak. A '30-as években ismerkedett meg Sőregi Jánossal, a debreceni Déri Múzeum igazgatójával. A nyári szünetekben Csiszár Árpád az édesapja bérelte területen a Szamoson halászott. A folyó partján rendszeresen előkerültek cserepek, obszidiándarabok, -pengék. Ezeket összegyűjtötte, és pontos jelentést, leírást adott róluk Sőreginek. Amikor Sőregi János a panyolai ásatásokat végezte (SŐREGI 1939A.), megbeszélték, hogy megnézik ezeket az újonnan előkerült lelőhelyeket. Végigmentek a Szamos partján, és Sőregi megerősítette, hitelesítette, hogy ezek neolit telepek. A kutatóút előkészületeiről és eredményeiről tanúskodnak Sőreginek a DEBRECEN SZ. KIR. VÁROS DÉRI MÚZEUMA fejléces levélpapírján írt levelei 1937. július 7-i, július 10-i, július 23-i és augusztus 19-i keltezéssel. A július 10-i levélben értesítette ifjú kutató barátját, hogy „Az alispán úrnak bejelentettem az utat. A körjegyzőségekhez értesítéseket küldött. Csengerbe ő is lejön személyesen. " (SŐREGI 1937A.) NyJAME L. 2008. 511-524. 511