A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Cservenyák László: Csonka Szatmár vármegye közegészségügyi állapota a XX. század elején

és Nagyecsed, valamint Csenger községekben már bevezetett szolgálatok voltak. Az 1938. évben Kölese, Kocsord és Csaroda székhelyekkel összesen 13 községben történt meg az általános egész­ségvédelmi szolgálat megszervezése. Az 1939. évi költségvetésekben pedig Jánk, Kántorjánosi és Gacsály székhelyekkel további 11 község részére nyert költségvetési fedezetet a zöldkeresztes szol­gálat megindulásának lehetősége és minden remény megvolt arra, hogy 1939-ben ezekben a közsé­gekben, illetve körzetekben is megindul az általános egészségvédelmi munka. Ahol már pár éve volt szervezett zöldkeresztes szolgálat, kevesebb volt a terhes anyák terhességi ártalma, és lényegesen javult a csecsemőhalálozás százalékos arányszáma. Külön kell megemlítenem, hogy Mátészalka nagyközségben, ahol 1934. júliusa óta működött a zöldkereszt, évenként folytonosan csökkenő cse­csemőhalálozási arányszám mellett 1937-ben 7,3%-ra csökkent a csecsemőhalandóság. Ez az az arányszám, amely már a legkulturáltabb, nyugat-európai színvonalon álló országok csecsemőhalá­lozási viszonyainak felelt meg (FÁBIÁN 1939. 291.). Az anya- és csecsemővédelem hathatós támogatását jelentette a zöldkeresztes cukorakció, mely vármegyénkben évek óta tartott, hála a belügyi kormányzat intézkedéseinek és megértő támo­gatásának. Azoknak a családoknak a gyermekei, akik legkisebb mértékben szorultak rá a szociális megértésre, hat hónapos koruktól 2 éves korukig, a terhes anyák pedig terhességük 4. hónapjától kezdve két hetenként fél kiló cukrot kaptak. Nagy jelentősége volt ennek a cukorsegélyezésnek egy­részt élelmezési szempontból, mert a szénhidrát adagolással biztosítható a csecsemők és kisdedek fejlődése, másrészt - mint azt a cukorsegélyezés előfeltétele megköveteli - ezek a csecsemők állan­dó orvosi felügyelet alá kerültek azáltal, hogy a további cukoradagok beszerzésére szolgáló utal­ványt a hatósági orvostól csak abban az esetben kapták meg a szülők, ha a gyermek bemutatása mel­lett jelentkeztek érte. Ugyanígy a terhes anyák a cukorutalványokért való személyes jelentkezésük során - tehát minden 4 hétben - orvosi vizsgálat alá kerültek. Az első jelentkezésükkor vérvizsgá­laton, a nemi szervek váladékainak vizsgálatán estek át, s egyszersmind tbc. szempontból röntgen szakorvosi vizsgálatnak vetették alá magukat (CSISZÁR 1975. 14.). Ugyancsak orvosi ellenőrzés alá került a terhesség szempontjából fontos okok miatt a ve­se működése, valamint oktatást nyertek a terhes anyák a mellápolást, általános tisztálkodást és a ne­mi életet illetően. Nagy gond volt a terhes anyák bőrének állapota, gennyes fertőzésektől való meg­védése és a terhesség utolsó hónapjaiban, különösképpen utolsó két hetében a magzat fekvésének megállapítása, lehetőség szerinti megigazítása, s ha várható veszély fenyegette a szülő nőt, felszó­lítása, hogy feltétlenül intézetben szüljön, minden esetre a vajúdás megindulásakor nyomban orvo­si segítséget kérjen. Az anya- és csecsemővédelmet ki kell még egészítenünk azzal a megállapítással, hogy a zöldkeresztes szolgálatban működő okleveles egészségügyi védőnő intenzív családlátogatási munkát végzett. Ennek természetes eredménye volt, hogy helyszíni ellenőrzései során mint a ható­sági orvos meghosszabbított keze szerepelt, minden gondozottat otthonában figyelt meg és oktatott ki. De nem állt meg a megfigyelésnél, hanem - ha a helyzet úgy kívánta - megtanította az anyát a kisdednek adandó étel megfőzésére a gyakorlatban, a helyes fürdetésre, bármilyen betegápolásra (ún. „háziápolást" végzett), felmérte a család szociális helyzetét, annak minden ügyes-bajos dolgá­ban eljárt, s a jóléti intézmények, hatóságok támogatását kikérhette. Hogy milyen nagy gyakorlati jelentősége volt az e.ü. védőnő családlátogatásainak, erre két példát hozok fel. Egy esetben - a sok közül - a védőnő megállapította, hogy a nyomorgó család nélkülözésének oka, hogy a családfőnek nincs ruhája, s nem tudott - minden igyekezete ellenére sem - munkát vállalni. A védőnő közben­járására kikerült a ruházat, munkához látott a családfő, és megszűnt a család nyomora. A másik pél­da azt bizonyítja, hogy egészségügyi vonatkozásban milyen felbecsülhetetlen érték volt a védőnők családlátogatása. Egy kis iskolás leánynál heveny kankós fertőzést állapították meg, s a védőnő

Next

/
Oldalképek
Tartalom