A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Helytörténet - Ulrich Attila: Egy nemesi karrier a XVIII. század elején - A birtokszerző „üzletember", jóbaházi Dőry László

Egy nemesi karrier a XVHI. század elején A birtokszerző „üzletember", jóbaházi Dőry László* Ulrich Attila Miért fontos a történettudományon belül az életrajzírás, mint műfaj? Talán azért, mert min­den egyes személynek külön életútja, stílusa, személyisége van, mindenki más-más történelmi szi­tuációk alapján cselekszik, így válik egy-egy személy életútjának meséje valóságossá, érdekessé, egyben a történetírás fontos elemévé. Jóbaházi Dőry Lászlóról festményt eddigi kutatásaim során nem sikerült felderítenem. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem található róla valahol egy megmaradt példány. Korábban nem írtak róla nagy biográfiákat, mivel egy olyan - akkoriban jelentéktelen - család tagja volt, amely a Sopron vármegyei Jóbaházán és környékén kívül igen kevés helyen birtokolt, kisnemesi életet élt. A családnak egy nagy szerencséje volt, mégpedig az, hogy birtoka több nagyváros (Sop­ron, Győr, Bécs és Pozsony) viszonylagos közelségében feküdt. Ugyanakkor az is igaz, hogy jóba­házi Dőry László János nevű nagyapjának unokatestvére, Ferenc, a jobb megélhetés reményében családostól Borsod és Abaúj vármegyék környékére költözött. Dőry Ferencnek ez a lépése kitűnő választásnak bizonyult, mivel utódai (unokái és dédunokái) a bárói, majd a grófi címet is megsze­rezték. 1 Felvetődhet a kérdés, miért pont Dőry Lászlóról kell egy kisebb eszmefuttatást írni, ami­kor életének nagy része még tisztázatlan, és a források szűkössége miatt valószínűleg az is marad. A válasz erre talán az lehet, hogy a meglévő források egy olyan ragyogó elme, jó üzletember és ki­tűnő stratéga képét vetítik fel, aki a meggazdagodás és a birtokszerzés iskolapéldája lehet. Egysze­rűbben szólva arról van szó: hogyan sikerült egy kis udvari ágensnek a semmiből 27500 holdnyi birtokot szereznie. Mi volt a titka Dőry Lászlónak? Elsőként vizsgáljuk meg, hogyan alakult a Dőry család XVII. századi leszármazása. Dőry János egyik fia, Pál 2 Fodor Magdolnát vette feleségül. Két fiuk - László (1674 körül - 1720) és Fe­renc - született. Ferencnek ugyancsak két fia volt: János és László. Utóbbi ága kihalt. János utódai ezzel szemben mind a mai napig örökítik a Dőry nevet. Jelen tanulmányomban Dőry Pál fiának, Lászlónak a birtokszerzéseit és kapcsolatait mutatom be. Mielőtt rátérek „tetteinek" elemzésére, áll­jon itt néhány adat a népes családról és rokonságról! Dőry László Jó partit csinált", hiszen egy akkoriban jelentősebb, és ma is jó nevű nemesi családból választott arát, ami megteremtette egy jobb élet lehetőségét. Kisfaludi Kisfaludy Rozáli­ával kötött frigye gyümölcsözőnek bizonyult a tekintetben is, hogy az asszony igen jó gazda volt, Jelen írás a Jóbaházi Dőry család történetét bemutató, készülő könyv egy kis része, előtanulmánya. A kutatást az MTA Bo­lyai János Kutatási Ösztöndíja támogatta. ' Dőry Ferenc 1741. május 16-tól báró, 1766. március 11-től gróf. Testvérei - László és András - 1759. november 11-től vi­selték a bárói rangot. 2 Kutatásaink valószínűsítik, hogy Pálnak volt fiútestvére, de az az ág korán kihalt. NyJAME L. 2008. 445^155. 445

Next

/
Oldalképek
Tartalom