A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Kiss Lajos: A Rétköz népi építkezése

A szoba berendezése a lehető legegyszerűbb volt: a ház hátuljában közel a kemencéhez, vagy éppen a padka mellett a szalmával befonott, vagy csak csolnakból alakított dikó, mellette, tehetősebb háznál láda ruhaneművel, szegényebbnél magacsinálta nyoszolya. A szoba elején, tehát a másik oldalban nyoszolya és vetett ágyak. Az ágy legtöbbnél elnyűtt, kopott csolnakból telt ki, négy cöveken állott. Fent a szoba végén komód alsó fiókjában tartották a ruhát. Két ablak közt a szegletben az asztal körül lócával, vagy sarokpaddal. Az asztal keresztfáján a vizes korsó, az asztal tetején a kenyér letakarva abrosszal. Berencsen alacsony házakban gerendában állott a kenyér a féreg miatt. Sok helyen a ház közepén volt az asztal helye (Demecser). Az asztal mellett mósószéken ültek, most rendes ülöszéken mosnak. Csolnakból alakították azt is. Zsámolyszék jobban volt. Nem is ültek le, állva ettek az asztal körül. Az ablak mellett a kis tükör, alatta a tükör tartószegre akasztva a kalendárium és a gatyamadzaghúzó, a tükör háta megett hivatalos iratok, régi papirosok. Tükör nem volt minden háznál, aki meg akarta nézni magát, a vízbe nézett (Dombrád). Az ágyak előtt, székek hiányában nyár, fűzfa lóca. Az ágy alatt toló nyoszolya és a csizmavető fakutya. Agy előtt, vagy végénél maga csinálta bölcső. Az asztal fölött a tükörrel átellenben téka, hátul is volt az ajtó megett. A tékában: gyöngy virágecet, borecet, savóecet. Könyvek: Biblia, Zsoltár, Világtükör, Hühner János mindentudó könyve, Csokonai versei és a kalendárium. A véka tetején mécses. Ajtó mögött tányéros fogas. A vakablakban fésű, borotválkozó tükör, bajuszkenő, pálinkás üveg, mécses, lopótök pohár és sótartó, a 40-es években még nyakas tökből való poharat, és sótartót használtak, mely a vizet frissen, a sót szárazon tartotta. A gerenda közeiben birsalma, körte, szappan, borotva. Ahol deszka mennyezet van, minden húsvétra megmossák zabszalma főtt levével. Falióra a 70-es évek végén kezdődött. Megyerre 30 darabot hozattak Pestről. Akik tehették és bútorokat vásároltak Nyíregyházán, Kallóban, Kisvárdán vették heti piacon és országos vásárban. Dívány, sifon 30 év óta van. Zeneszerszám a tambura volt, mulatozás alkalmával a zenét a szájra tett nyírfahéj és falevél szolgáltatta. A szoba végén és oldalán alig 50 cm nagyságú ablak, melyre télen a hideg ellen szalma, gyékény vagy nádból készült hasurát tettek. Egyes ablak lévén, szöszt vagy csepüt raktak az ablakhoz, arra homokot, mégis kihűlt a ház reggelre, amikor felgöngyölték a gyékény hasurát. Zsalugáter csak a nemesi házon, ott is ritkán, inkább a földes úrén volt. A szobát ősszel tavasszal meszelik, hetenként a földjét mázolják. A házban csak télen háltak, máskor az anya és a kis gyerekek. Régen a szalmarakodóban aludtak az ég alatt egész nyáron télig, mert ott volt a munka, meg a jószág is. Aratás cséplés, tengeri törés kölcsönös munka lévén közösen végezték az udvaron ahol dolgoztak, ott vacsoráltak, ott is aludtak el. A lányok a tuskón, asszonyok a kenderpozdorján. Télen aztán a házba szorult mindenki, bár Litkén, Bérceién a férfiak az istállóban aludtak a jószággal. Más falvakban is legalább egy ember az istállóban hált a dikón. Bent a szobában mivel egy ágy volt rendesen, a kemence széles padkáján is aludtak. A gyerekek a sutban hengergőztek, vagy a kerekes nyoszolyán. A szobában végzik télen a fonást, februárban kezdik szőni a fonalat, főzni a szappant, mely asszonyi munka, ők csinálják a csigát, fosztják a tollat, fejtik a paszulyt, dörzsölik a saláta, meg a káposzta magot. A férfiak végzik a tengeri morzsolást, disznóölést, meg szomszédolnak. Régen azonban egész télen csépeltek a csűrben a cselédek a földesúrnál. A törekvő gazdák még a 70-es években is kézzel válogatták a búzából a konkolyt estenként. A férfiak téli munkája ezelőtt jobbadán kint volt, nem a szobában. Először behordták a szénát, aztán nádat vágtak, majd az erdőre jártak fáért, mindezek végzésében ugy elfáradtak, hogy este 7 órakor már lefeküdtek. De éjféli 2 órakor felkeltek a jószághoz. Az egyes munkák végzése is más időre esett. November 1-én kezdték a tengerit törni, kint a helyszínen hántották meg. El kellett