A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Néprajz - Kiss Lajos: A Rétköz népi építkezése

A szoba berendezése a lehető legegyszerűbb volt: a ház hátuljában közel a kemencéhez, vagy éppen a padka mellett a szalmával befonott, vagy csak csolnakból alakított dikó, mellette, te­hetősebb háznál láda ruhaneművel, szegényebbnél magacsinálta nyoszolya. A szoba elején, tehát a másik oldalban nyoszolya és vetett ágyak. Az ágy legtöbbnél elnyűtt, kopott csolnakból telt ki, négy cöveken állott. Fent a szoba végén komód alsó fiókjában tartották a ruhát. Két ablak közt a szeglet­ben az asztal körül lócával, vagy sarokpaddal. Az asztal keresztfáján a vizes korsó, az asztal tete­jén a kenyér letakarva abrosszal. Berencsen alacsony házakban gerendában állott a kenyér a féreg miatt. Sok helyen a ház közepén volt az asztal helye (Demecser). Az asztal mellett mósószéken ül­tek, most rendes ülöszéken mosnak. Csolnakból alakították azt is. Zsámolyszék jobban volt. Nem is ültek le, állva ettek az asztal körül. Az ablak mellett a kis tükör, alatta a tükör tartószegre akaszt­va a kalendárium és a gatyamadzaghúzó, a tükör háta megett hivatalos iratok, régi papirosok. Tü­kör nem volt minden háznál, aki meg akarta nézni magát, a vízbe nézett (Dombrád). Az ágyak előtt, székek hiányában nyár, fűzfa lóca. Az ágy alatt toló nyoszolya és a csizmavető fakutya. Agy előtt, vagy végénél maga csinálta bölcső. Az asztal fölött a tükörrel átellenben téka, hátul is volt az ajtó megett. A tékában: gyöngy virágecet, borecet, savóecet. Könyvek: Biblia, Zsoltár, Világtükör, Hüh­ner János mindentudó könyve, Csokonai versei és a kalendárium. A véka tetején mécses. Ajtó mö­gött tányéros fogas. A vakablakban fésű, borotválkozó tükör, bajuszkenő, pálinkás üveg, mécses, lo­pótök pohár és sótartó, a 40-es években még nyakas tökből való poharat, és sótartót használtak, mely a vizet frissen, a sót szárazon tartotta. A gerenda közeiben birsalma, körte, szappan, borotva. Ahol deszka mennyezet van, minden húsvétra megmossák zabszalma főtt levével. Falióra a 70-es évek végén kezdődött. Megyerre 30 darabot hozattak Pestről. Akik tehették és bútorokat vásároltak Nyíregyházán, Kallóban, Kisvárdán vették heti piacon és országos vásárban. Dívány, sifon 30 év óta van. Zeneszerszám a tambura volt, mulatozás alkalmával a zenét a szájra tett nyírfahéj és fale­vél szolgáltatta. A szoba végén és oldalán alig 50 cm nagyságú ablak, melyre télen a hideg ellen szalma, gyékény vagy nádból készült hasurát tettek. Egyes ablak lévén, szöszt vagy csepüt raktak az ablak­hoz, arra homokot, mégis kihűlt a ház reggelre, amikor felgöngyölték a gyékény hasurát. Zsalugá­ter csak a nemesi házon, ott is ritkán, inkább a földes úrén volt. A szobát ősszel tavasszal meszelik, hetenként a földjét mázolják. A házban csak télen háltak, máskor az anya és a kis gyerekek. Régen a szalmarakodóban aludtak az ég alatt egész nyáron télig, mert ott volt a munka, meg a jószág is. Aratás cséplés, ten­geri törés kölcsönös munka lévén közösen végezték az udvaron ahol dolgoztak, ott vacsoráltak, ott is aludtak el. A lányok a tuskón, asszonyok a kenderpozdorján. Télen aztán a házba szorult minden­ki, bár Litkén, Bérceién a férfiak az istállóban aludtak a jószággal. Más falvakban is legalább egy ember az istállóban hált a dikón. Bent a szobában mivel egy ágy volt rendesen, a kemence széles padkáján is aludtak. A gyerekek a sutban hengergőztek, vagy a kerekes nyoszolyán. A szobában végzik télen a fonást, februárban kezdik szőni a fonalat, főzni a szappant, mely asszonyi munka, ők csinálják a csigát, fosztják a tollat, fejtik a paszulyt, dörzsölik a saláta, meg a káposzta magot. A fér­fiak végzik a tengeri morzsolást, disznóölést, meg szomszédolnak. Régen azonban egész télen csé­peltek a csűrben a cselédek a földesúrnál. A törekvő gazdák még a 70-es években is kézzel válogat­ták a búzából a konkolyt estenként. A férfiak téli munkája ezelőtt jobbadán kint volt, nem a szobában. Először behordták a szé­nát, aztán nádat vágtak, majd az erdőre jártak fáért, mindezek végzésében ugy elfáradtak, hogy es­te 7 órakor már lefeküdtek. De éjféli 2 órakor felkeltek a jószághoz. Az egyes munkák végzése is más időre esett. November 1-én kezdték a tengerit törni, kint a helyszínen hántották meg. El kellett

Next

/
Oldalképek
Tartalom