A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Jakab Attila: Égetőkemencék az európai régészeti anyagban

jóval kevesebb padlótégla és tetőcserép kellett, mint falazótégla, ezért ez a típus volt a legcélszerűbb a megfelelő mennyiség kiégetéséhez. A most elmondottak ellentétben állnak a Magyarországon feltárt kemencéknél megfigyeltekkel, itt ugyanis még nem találtak arra utaló jelet, hogy a két előbbit égették volna a kemencékben.

11 A feltárások számának növekedésével azonban előbb-utóbb nyilván ilyenek is előkerülnek majd, s akkor az esetleges különbségeket is lehet vizsgálni. Végezetül szót kell ejtenem a kemencék előkerülési helyéről. Jelen esetben arra gondolok, hogy az égetők igen gyakran valamilyen kolostor vagy apátság közelében kerültek elő. Ez nyilvánvalóan jelzi az egyház hatalmát és gazdagságát, mivel a középkor késői szakaszáig elsősorban ők engedhették meg maguknak a presztízst és hatalmat szimbolizáló drága mázas padlótéglák gyártatását. Ez különösen Angliában voltjellemző, de a kolostorok - különösen a ciszterciek - Németországban is erősen domináns szerepet játszottak az égetők felállíttatásában és működtetésében. A magyarországi kemencékről, ezek szerkezetéről egy következő tanulmányban ejtek szót. Irodalom CHARLIER 1994. Fabrice Charlier.: Soirans-Fouffrans, la Tuilerie (Côte d'Or): un atelier de terre cuite, XV

e - XVII

e siècles. Archéologie Médiévale 24. 1994. 301-366. CROSSLEY 1990. David Crossley: Post-Medieval Archaeology in Britain. Leicester University Press / Pinter Publishers, London 1990. DRDA 1983. Milos Drda: Cihelna 13. stolen' v Milevsko. ArchHist 8. 1983. 167-173. DRURY-PRATT 1975. Paul J. Drury - G.D. Pratt: A late 13

th and early 14*-century tile factory at Danbury, Essex. Medieval Archaeology 19. 1975. 92-164. EAMES 1961. Elizabeth S. Eames: A thirteenth-century tile kiln site at North Grange, Meaux, Beverly, Yorkshire. Medieval Archaeology 5. 1961. 137-168. GARDNER-EAMES 1954. J.S. Gardner - Elizabeth Eames: A tile kiln at Chertsey Abbey. 77ze Journal of the British Archaeological Association 17. 1954. 24-42. JAKAB 2005. Jakab Attila: A téglavetésről. [Über den Ziegelstrichen.] NyJAME XLVII. 2005. 345-365. JAKAB 2007. Jakab Attila: Téglaégető kemencék az írott forrásokban. [Ziegelbrennöfen in den Schriftquellen.] NyJAME XLIX. 2007. 325-332. LIEBGOTT 1998 Niels-Knud Liebgott: Brick-making and Castle building. In: Château Gaillard. Études de Castellologie médiévale XVIII. Actes du Colloque International tenu à Gilleleje (Danemark) 24-30 août 1996. Centre de Recherches Archéologiques Médiévales, Université de Caen 1998. 109-118. LŐRINCZY 1984. Lőrinczy Gábor: Árpád-kori téglaégető kemencék Tiszalök-Kövestelken. [Árpád-period brick kilns from Tiszalök-Kövestelek.] In: Iparrégészet II. Szerk. Gömöri János. A Magyar Tudományos Akadémia Veszprémi Bizottságának Történelmi Szakbizottsága. VEAB Értesítő, Veszprém 1984. 155-164. Az Őriszentpéteren talált tetőcserepeket - Valter Ilonával egyetértésben - egyértelműen a köpeny részének tartom (VALTER 1987. 150., 152.).