A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Régészet - Jakab Attila - Jankovics Norbert: A nagyhalászi Pusztatemplom
A nagyhalászi templomot alaprajza és nyújtott szentélye az Árpád-kori szerzetesi közösségek használatában lévő épületekhez teszi hasonlatossá. Későbbi ásatás tudja csak eldönteni - a kolostor kutatásának eredményétől függően -, hogy esetünkben valódi monostorról vagy „monostor módjára épült" plébániáról van-e szó. 7. A kőfaragványok leírása Háromnegyed oszlopfő töredéke. XIII. század második negyede. Hátul szabálytalan, hasáb formájú építőkővel egybefaragott, kör alaprajzú, háromnegyed oszlophoz tartozó kehelyfejezet alsó részének töredéke. Felületét mély, függőleges barázdák tagolják párhuzamos bordákra, széles nyakgyűrűje szinte teljesen letört. A falba építést szolgáló hátsó tömb elülső síkja a fejezet mindkét oldalához ferdén csatlakozik, a fejezet ezek tanúsága szerint olyan háromnegyed oszlophoz tartozott, amely hengeres formájú pillért tagolt. A faragvány felső síkja és jobb oldala törött, alsó részén és bal oldalán ép illesztési felületek látszanak. Erősen kopott, mállott, az oszlopfő középen repedt. Mészkő. Szórvány. Ltsz. 2009.1.21. 21x22 cm, magassága: 12 cm, az oszlopfő átmérője: 13 cm. Profilait töredék: nyíláskeret (?) részlete. XIII. század második negyede. Profilja egy félköríves hengertagból és annak két oldalához rövid szakaszokkal kapcsolódó, térben hátrafelé mélyülő síkokból áll, ezek közük az egyik íves, a másik rézsűs kialakítású. Egyetlen, profilra merőleges illesztési síkja ép, habarcsfoltos, a többi oldalon törött. Felületének vörös elszíneződése talán festés maradványa, esetleg természetes folyamat következménye. Mészkő. Szórvány. Ltsz. 2009.1. 22. 11x8,5 cm, vastagsága: 5,5 cm. Oszloptörzs töredéke.^ XIII. század második negyede. Kisméretű oszlop törzsének részlete egyik végén törött, a másikon ép illesztési felülettel. Erősen kopott, helyenként sérült. Mészkő(?). A kripta északi falából, másodlagos felhasználásból került elő. Ltsz. 2009.1.23. Magassága: 14 cm, átmérője: 10,5 cm. Oszloptörzs töredéke. XIII. század második negyede. Kisméretű oszlop törzsének függőlegesen lehasadt részlete, az egyik végén törött, a másikon ép illesztési felülettel. Kopott. Mészkő. A kripta betöltéséből származik. Ltsz. 2009.1.24. Magassága: 14 cm, átmérője: 12 cm. Kőfaragvány töredéke. XIII. század második negyede(?). Kör alaprajzú, íves, gömbszeletszerű faragványtöredék. Hátulja törött, felülete erősen mállott, az utóbbin látható vörös elszíneződés valószínűleg természetes folyamat eredménye. Mészkő. Szórvány. Ltsz. 2001.1.9. Átmérője: 11 cm, magassága: 6 cm. 58 8. Összefoglalás A nagyhalászi Pusztatemplom dombon Lőrinczy Gábor 1981-82-ben nagyobb méretű, kőből és téglából épült templom (részben kiszedett) alapfalmaradványait tárta fel. Az épület a XIV. században monostorként szereplő, Szűz Mária tiszteletére szentelt egyházzal azonosítható, amely a pápai tizedjegyzékekben jómódú közösség plébániájaként tűnt fel. A XVI. század folyamán a reformátusok kezére került. A XVIII. század végén lebontották, építőanyagából a mai Nagyhalász község központjában új református templomot emeltek. A két oszloptörzs, valamint a félgömb alakú kövek anyaga horzsaköves riolittufa, fekete perlit zárványokkal. Ezek környékünkön legközelebb Bodrogkeresztúron fordulnak elő. Ezúton is köszönjük Szabó László vegyész, ásványgyüjtő meghatározását! A leletanyagban van még további hat darab szórvány mázas (túlégetett) téglatöredék. Ezek vastagsága 4,5 cm. Eredeti hosszúságuk és szélességük nem mérhető. Ltsz. 2009.1.26.