A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Jakab Attila - Jankovics Norbert: A nagyhalászi Pusztatemplom

hosszházak lehető leginkább lerövidített változatai. Hasonló arányú a XII. század utolsó negyedében épült boldvai apátság temploma, amelyet két pillérpárral építettek fel.

23 A nyújtott, általában közösségi használatra szánt, tehát szerzetesi-prépostsági templomokra jellemző szentélyelrendezés, az oldalfalai mentén az apszis előtti szakaszra nyíló oldalterekkel a felsőörsi és nagyhalászi templomnál teljesen hasonló. A megoldás hazai előzményei a XII. század elejéig visszavezethetőek. Egyik legkorábbi példája a kánai apátság temploma, amelynek nagy valószínűséggel a szentély előtti harántszakaszába nyílt egy északi oldalhelyiség, amely kápolna, sekrestye esetleg mindkettő lehetett (GYÜRKY 1996. 28., 30., 83.). A már idézett boldvai épület már a teljes térkonstrukciót mutatja: az egyenesen záródó mellékhajók keleti fala és a nyújtott szentély oldalfalai közé a földszinten négyzetes oldalhelyiségek ékelődnek, amelyek ebben az esetben karzatos tornyokat hordanak (VALTER 1991. 5., TÓTH 2001. 255-257.). A boldvai megoldás vagy a felé vezető útnak tekinthető csoltmonostori

24 elrendezés logikus és praktikus építészeti gondolkodás következményeként jött létre, az egyenes záródású mellékhajók és a hosszú főszentélyek közötti űr,

25 valamint a keleti oldalhelyiségek térbeli integrációjával. Az utóbbiakat egyszerűen a mellékhajók mögé sorolták. A halászi és felsőörsi alaprajz szerkesztési elve tehát a XIII. században régies lehetett, főként ha annak a kortárs, továbbfejlesztett példáit szemléljük, amelyek - úgy tűnik - főként premontrei templomokhoz köthetők. A bényi (MAROSI 1984. 121-122., 175., 374., MAROSI 1999. 20-21.) és a jánoshidai (KOZÁK 1974. 27.) premontrei épületekben az apszis előtti szakaszra magas árkáddal nyíló oldalterek maguk is szentélyszerű formát nyernek, kelet felé az egyhajós hosszházakat bazilikális szentély fejhez hasonló térrésszé bővítve. Az alsórajki (SZŐKE 1996. 258-261., VALTER 2004. 64., 223.) prépostság temploma a boldvai redukált, egyhajós változatának tűnik, de mivel a feltárt rom állapota nagyon rossz, elképzelhető az is, hogy a felépítmény inkább a két előbbihez volt hasonló. A XIII. század második feléből idézhető a Felsőörs-nagyhalászi alaprajz további párhuzama. A délkelet-erdélyi Halmágy temploma jóval nagyobb, öt szakasz mély hosszházzal, erőteljes nyugati toronypárral és a már ismert, tagolt, keleti elrendezéssel épült fel (ENTZ 1994. 43., 100.). A fenti emlékek csupán vázlatos összehasonlításából is jól látható, hogy a röviden elemzett alaprajzi rendszer csupán egy olyan séma, amelyhez egészen eltérő felépítmények, térrendszerek és építészeti stílusok társultak. A továbbiakban a nagyhalászi rekonstruált templom egykori méreteit tanulságos alaposabban összevetnünk a felsőörsi adatokkal (IX. tábla lb-c.). A két épület szélessége, belső hossza és mellékhajóinak szélessége csaknem pontosan azonos.

26 A felsőörsi szentély ugyanakkor kicsivel nagyobb, alaprajzban kelet felé megnyújtott. Ez az oldalhelyiségek méretét is befolyásolja. Számottevő különbség csak a már meglévő torony által is befolyásolt részek méretében van, így a mellékhajók Boldva esetében csak a szélességi arányok mások, és hiányzik a nyugati toronypár (VALTER 1991. 5., TÓTH 2001. 255-257.). Felsőörs, Boldva és az erdélyi Harina templomai közel azonos (21-25 méteres) hosszúságukkal a kisebb szerzetesi templomok közé tartoznak. Összehasonlításul a nagykapornaki vagy a lébényi templom valamivel több, mint 28 m hosszú, az ákosi, ajaki és a bényi jóval 30 méter felett van (KOPPÁNY 1963. 93., MAROSI 1999. 7. kép, SZAKÁCS 2007. 9-10. kép). A csoltmonostori templom XII. századi periódusához tartozó, és a XIII. századi átépítésekor is megtartott déli oldalhelyisége talán torony volt (JUHÁSZ 2000. 287., TÓTH 2001. 243.). Az egyenes záródású mellékhajók legkorábbi példája - talán még a XI. századból - a pannonhalmi. Jellemzője a hosszú, kelet felé megnyújtott főszentély, amelytől a mellékszentélyeket térben elhatárolják. Az elrendezés további példái a XII. század első feléből a széplaki apátság temploma vagy a Kővágóörs-ecséri rom (KOPPÁNY 1963. 97., LÁSZLÓ 1996. 153., MAROSI 1996. 137., TAKÁCS 2001. 317., TÓTH 2001. 244.). Külső szélesség kb. 12 m, a főhajó belső hossza a szentéllyel kb. 17-18 m, a mellékhajók szélessége 2,3 m.