A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Jakab Attila - Jankovics Norbert: A nagyhalászi Pusztatemplom

2. kép A középkori harang felirata (TABELLA 1809. alapján) Fig 2 Inscription of the Medieval bell (after TABELLA 1809.) építettek a falu közepén (Kiss 1961. 270.).

7 1733-ban arról értesülünk, hogy az egykor ékes templom teteje hiányzik, falai romosak, s nincsen az áldozatbemutatáshoz szükséges felszerelése sem. Ennek ellenére mintegy 2000 rajnai forintból helyreállítható (ACTA CASSAE 1969. 279.).

8 A helyreállítás nyilván nem történt meg, mivel az 1779-es egyházlátogatási jegyzőkönyvben már az olvasható, hogy a templomot elhagyták, s nem alkalmas a használatra sem. Ennek ellenére van még néhány katolikus, aki oda kíván temetkezni (ESZTERHÁZY 1779. 146).

9 Csuha Tamás, nagyhalászi birtokos 1783-ban a templom megújítását kérte: „azon fentálló puszta templomnak faijai sokat könny ebithetnének templomunk felépítésében, ... annak falai olyan erősek, hogy abból fél téglát sem lehet kivenni a sok mész közül, és igy egyéb haszonvétel nem lehet a termésköveknél" (DOBROVITS-CSERNYÁNSZKY-ERDÉSZ 1987. 96.). A nagyhalászi református egyház anyakönyvében 1789-ben már a következőt olvashatjuk: falun kivül volt egy igen régi kőtemplom fal... utoljára birták a reformátusok, s minthogy bajos volt oda járni Isten tiszteletére, conservatioja is sokba került, odahagyták és ugy építették a falu közepén fából." (DOBROVITS-CSERNYÁNSZKY-ERDÉSZ 1987. 96.) II. József végül engedélyezte a templom elbontását. Ennek anyagát is felhasználva épült fel a mai református templom 1789-ben (DOBROVITS-CSERNYÁNSZKY-ERDÉSZ 1987. 96.). A maradék felhasználható anyagot pedig a katolikusok építették be új templomukba 1804-ben (Soós 1985. 431.).

10 Az elpusztult templomról 60 évvel később a következőket jegyezte fel Pesty Frigyes: „... a 'falu alatt van egy temető mely neveztetik puszta templom helynek ezen hely a' mai napon is; a Tekintetes Fráter Miklós birtokos Uré, hova a'család temetkezik, a'melyett a'Csehek midőn magyar országon garázdálkodtak építettek.." (PESTY 2000. 243.).

11 Az elpusztult templom maradványai az 1981-82. év folyamán kerültek csak újból napvilágra.

12 7 Ennél valószínűleg korábban épült a reformátusok fatemploma. írott forrás szól ugyanis arról, hogy Telekesy István egri püspöknek, Kollonics Lipót esztergomi érsek 1700-ban egy több pontból álló kérdőívet küldött. Ennek egyik pontjában pedig szó esik a települések templomairól, ahol a következőket olvashatjuk: „Halász ligneum Calvinis" (TELEKESY 1907. 286.). ,, Ubi templum nobilissime ohm ex dotatis lapidibus exstructum tecto caret et plurimis minis scatet, nec habet ullos apparatus pro sacrificio necessarios, quae omnia comparari, et templum in bonum statum reduci posset ad 2000 fi Rhen. " 9 „Extra possesionem inter lacus eminent rudera antiquae ecclesiae catholicae ex parte jam desolata, nec ullu usui deserventia, crypta ejusdem ecclesiae tam ohm defunctis, quam postremis temporibus terrestrium dominorum cadaveribus replata est et hodiedum eorsum catholicorum nonnuli sepeliri desiderant. " !0 A templom köveinek széthordásában a helyi lakosok is kivették a részüket, mint az Foltin János könyvéből kiderül: ,JJe sőt némely magán háznál is találkozhatunk Halászon az apátsági épület rommaradványaival. így különösen Laskay István ur házánál látható két darab négyszögű, egyik oldalán csiszolt vörös márványlap, melyek szintén az emiitett romokból valók. "(FOLTIN 1883. 159.) 11 A területen 1946-ban temettek utoljára Fráter családtagot. Az ő sírhelye 1981-ben még látszódott, de a sírt az ásatás megkezdése előtt exhumálták (Lőrinczy Gábor ásatási naplójából). 12 A templomot már Kiss Lajos múzeumigazgató is meg akarta ásni 1921-ben. Ennek érdekében egy engedélyt kérő levelet írt Rácz Gyula református lelkésznek (JAM Adattár 2002.308.). Rácz Gyula azonban a levél kelte után nem sokkal meghalt, s az ásatás valószínűleg emiatt elmaradt.