A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Régészet - Pintye Gábor: Egy beregsurányi típusú pecsételt edény szarmata sírból
4. kép Nyíregyháza-Rozsrétszőlö, Szelkó-dülö, az 5. sír kése Fig. 4 Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, Szelkó-dülő, grave 5, knife árokkal tagolták, válla lépcsős, oldala hengeres, hastörése éles, talpa gyürüs. Hasvonalán körbefutó, rozetta alakú pecsételésekből képzett mintasor húzódik. A rozetta szirmait a csúcsukkal a kör középpontja felé mutató keskeny háromszögek alkotják. A tálat alsó harmadában két helyen átfúrták. Peremátmérője 11,8 cm, fenékátmérője 3,6 cm, magassága 6 cm (5. kép). Római eredetű, pecsételt edények viszonylag gyakran fordulnak elő a szarmata sírokban, ahogy azt Gabler D. és Maróti É. anyaggyűjtései bizonyítják. Legutóbb Tázlár-Templomhegy temetőjéből említenek ilyen típusú edényt az ásatok (GABLER 1968. 236., MARÓTI 1991. 403., GALLINA-WILHELM 2006. 188.). Ezek elsősorban a Drag. 37. típusú terra sigillaták utánzatai, de néhány más típus imitációi is előfordulnak (GABLER-VADAY 1986. 60-63). Tudjuk, hogy Pannónia Inferior, Dacia Porolissensis és Moesia Superior gyáraiban nagy tömegben állítottak elő ilyen árut, mivel azonban a provinciák leletanyagára kevéssé jellemzőek, a kutatás felvetette, hogy a sigillata utánzatokat a szarmaták számára készítették. Általában téglaszínüek vagy pirosak, de ismert szürke példány is. 6 Gyártásuk kezdete nem tehető az Antoninus dinasztia hatalomra jutását megelőző időkre, míg zömüket a III. század elején készítették (GABLER 1968. 236., MARÓTI 1985. 123.). 5. kép Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, Szelkó-dülő, az 5. sír edénye Fig. 5 Nyíregyháza-Rozsrétszőlő, Szelkó-dülő, grave 5, vessél 6 Gabler Dénes mindössze egy darabról tud Hortobágy-Kockakút lelőhelyről (GABLER 1968. 236.).