A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Scholtz Róbert: Szkíta, szarmata és késő népvándorlás kori leletek Tiszavasvári-Kapusz-lapos lelőhelyről

a kicsi gyűrüskaurit - Cyprea (Erosaria) annulus - kedvelték. 51 A csigák púpját dörzskővel vagy re­szelővel eltávolították, aminek következtében a felfüggesztéshez szükségtelenül nagy lyuk keletke­zett. Feltehetőleg a két keskeny végükön felvarrva, a fogazott oldallal kifelé vagy szalagra fűzve nyakláncként viselték, esetleg csüngőként hordták (KEMENCZEI 2001. 31., KOVÁCS HTM). A szkíta kori Alföld csoport sírjaiból általában csak néhány darab kerül elő. A mindennapi életben ékszer, dísz/ítő funkciójuk mellett bajelhárító szerepük is lehetett. A Kapusz-laposi temető­ből származó két példányt a 8. objektumban találtuk (XI. tábla 5-6.). A szórthamvasztásos női sír gyöngyei közelében fekvő csigák feltehetően egy nyakláncra lehettek felfűzve. Gyöngyök A Kapusz-laposi temetkezések közül kizárólag a 8. hamvasztásos temetkezésből kerültek elő gyöngyök (XI. tábla 7-16.). A 10 töredéket 4 típusba soroltam. A gyöngyökön található égési nyomok arra utalnak, hogy a halottat felékszerezve helyezték a máglyára. Kékeszöld, gömbös testű, gerezdéit üveggyöngy Összesen 5 töredéket tudtunk ebbe a típusba sorolni. Az egytől egyig égésnyomokat muta­tó gyöngyök színe kék vagy zöld lehetett. Felszínüket legkevesebb 3-6 gerezddel díszítették (XI. tábla 7-8., 14-16.). Magasságuk 1,3-1,4 cm között váltakozott. A szkíta kori gyöngyökkel foglal­kozó fejezetében J. Chochorowski zöld (0,06%) és kék (0,05%) típusukat különítette el. 52 Ezeket a Hallstatt D, s a korai La Tène periódusra keltezte (CHOCHOROWSKI 1985. 54., Abb. 10: 23-24.). Téglaszínű, lapított gömbös testű, a négy oldalán homorúan kiképzett pasztagyöngy A megégett gyöngy eredeti színét nem tudtam megállapítani. A oldalán látható négy „hor­padás" az agyagbetétek helye lehet (XI. tábla 12.). J. Chochorowski a barna pasztagyöngyöket a Vekerzug kultúra jellegzetes emlékeinek tartotta, s tipológiája 21. típusába sorolta (CHOCHOROW­SKI 1985. 54., Abb 10: 21.). Téglaszínű, hengeres pasztagyöngyök A téglaszínű, hengeres testű pasztagyöngyöknek két típusa került elő: a díszítetlen és a be­mélyített hullámvonallal díszített testű (XI. tábla 9-11.). E típusok nem szerepeltek J. Chochorows­ki tipológiai rendszerében. A további sírmellékletek alapján a Kr.e. VI. századra keltezem. Használati tárgyak Orsógomb / orsókarika Agyag orsógomb a 8. objektumból került elő. Gömbös teste 3-3 vízszintes vonal közötti 3 bemélyített spirálissal díszített (2. kép). Az Alföld csoport népessége által használt orsógombok általában korong nélkül készítettek, durva kivitelűek, nagyjából azonos méretűek. Nagy számuk fej­lett szövő-fonó háziiparra mutat (BOTTYÁN 1955. 53.). Női és férfi sírok mellékletei között egyaránt megtalálhatók. Kisfaludi Júlia szerint rituális mellékletként, s nem használati eszközként helyezték Kovács László 37 szkíta kori lelőhely 100 síregyüttesében, továbbá egy településrétegben állapította meg e csigák jelen­létét. Többségükben háton fekvő, nyújtott testhelyzetü vázak mellékleteként kerültek elő, 9 esetben zsugorított helyzetű vázak kísérőleleteként, 4 esetben pedig önálló lósírból váltak ismertté. A hamvasztásos temetkezések körében előfordulá­suk igen ritka. A kauri csigák általában női vagy gyermeksírok (a meghatározható vázak esetében kislányok) mellékletei, mindössze 4 esetben fordultak elő férfi temetkezésben (KOVÁCS 1999.). Jan Chochorowski 6017 gyöngy alapján állította fel a tipológiai rendszerét (CHOCHOROWSKI 1985. 51-56., Abb. 10.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom