A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)
Megemlékezések - Dr. Jakó János: Jósa András, az orvos
1890-ben a nagyvilágot az a hír járta be, hogy Robert Koch berlini professzor felfedezte a tuberkulózis bacilusát. Az a hír is járta, hogy Koch már e baj gyógymódját is megtalálta. Ez ugyan nem bizonyult valónak, de a baj kétségtelen felismerhetése kézbe adta a védekezést. Jósa András az elsők között volt, aki erre a hírre ezer dolgát otthon hagyva Berlinbe sietett, hogy első kézből jusson megbízható információkhoz. 1892-ben nagy veszedelem fenyegette Szabolcs megyét (és ezen keresztül az egész országot). Tokaji tutajosok a Tiszán Máramarosból behurcolták az ázsiai kolerát. Jósa András a munkáját mindenben támogató Miklós László alispán segítségével a veszélyeztetett falvakat elejükön és végükön csendőrkordonnal záratta le. Nem engedett gyümölcsöt eladni-venni, de még enni sem. Valamennyi falusi házat rákényszerítette, hogy napsütésben a háztetőre kitegyék az ágyneműt, mert a kolerabacilust az erős napsugár hamarosan elpusztítja. A járványveszély megszűnt. Jósa rövidesen tagja lett az Országos Egészségügyi Tanácsnak, s a kolera elleni munkásságáért 1893-ban kitüntették: a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta, amit csupán kötelességteljesítésének elismeréseként fogott fel. A kitüntetés átvételekor szót emelt a diftéria elleni védőoltás mielőbbi bevezetésének szükségessége érdekében. Orvosi működésének negyvenedik évfordulóján „nagy családjának", Szabolcs megyének őszinte és gazdag megnyilatkozásai jelentették számára a legnagyobb kitüntetést. Ahogy írja: „Igazán csodálom, szinte kábulok, hogy csekély törekvésem 40 éves jubileumom alkalmával olyan elismerésben részesült. — Amit csupán annak köszönhetek, hogy tudatosan senkit nem bántottam meg, ha valaki irigységből nem volt jóakaróm, viselkedését nem toroltam meg, ha korlátolt hatáskörömben valakinek jót tettem, jobban esett nekem, mint pártfogoltamnak. Azon törekedtem, hogy ellenségem ne legyen, mert a békességet tartom a földi jutalom legnagyobbikának Ezen világnézet mellett nem juthatok ugyan vagyonhoz, de közbecsüléshez igen, amely mégis olyan erkölcsi tőke, amelyre ivadékaim mégis csak előnyükre támaszkodhatnak.."? 1904-ben elhatározta, hogy ha nem is pihenésbe, de nyugalomba megy. Nagy válságot okozhatott lelkében ez az elhatározása, de csak arról az örömről szólt, hogy fiaként szeretett veje, tanítványa, barátja, dr. Dohnál József lett utódja a megyei főorvosi székben.