A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Makkay János: Antik források — ősi szokások

ép, a másik töredékes). Mégpedig egy 195-196 cm magas férfi csontjainak a társaságában (PENNER 1998. 89., 92., Taf. 24: 1., 194. jegyzet: pontos hivatkozással, MAKKAY 2000. 34., 104. jegyzet). Egy ilyen típusú zablarész keltezése tágabb értelemben véve minden bizonnyal a hükszósz időszak, a XV. század előtt.

20 E különös csontmaradványok történeti értékeléseit - ha egyáltalában vannak ilyenek - nem ismerem, lehet, hogy mindmáig tényleg csak kuriózumnak számítanak. Utalok viszont az anakiták vagy enakiták népére, akik a zsidó törzsek hódítása idején Hebront és környékét lakták, tehát a terület őslakosai voltak. Magas termetük miatt Izrael népe számára óriásoknak látszottak (Szám. 13.1, Mtörv. 2.10-11.). Góliát is közülük való lehetett. Hebronból a terjeszkedő zsidók elűzték ugyan az anakitákat (Józs. 14.6-15, 15.13-19, 21.11.), de a filiszteus városokban (Asdod, Gát, Gaza) egy kis részük megmaradt. Most döbbenek rá egyébként arra, hogy valóban a filiszteusok kezén juthattak el és honosodhattak meg Levantén azok a feltétlenül indoeurópai (sztyeppéi, hettita, mükénéi) eredetű szigonyok, amelyek ott csaknem kizárólag filiszteus környezetben fordulnak elő (MAKKAY 1983., MAKKAY 1989. 68-94.). Ebben a felfogásomban csak megerősített a múlt század kilencvenes éveinek elején Izraelben, Megiddo közelében a Tel Jatt lelőhelyen (ősi nevén Ginti A7rm//ben

21

) egy barlangban talált, 1200 körül elrejtett bronz raktárlelet háromágú szigonya (ARTZY 2006. 64., Fig. 2.10: 1., Pl. 17: 1. - 2. kép), amely pontos párhuzama a filiszteus városokban korábban talált szigonyoknak. Sajnos, a szétszóródott raktárleletet közreadó Michal Artzy még a Levantén talált szigonyok esetében is meglepően tájékozatlan (természetesen nem ismeri a kérdéssel részletesen foglalkozó tanulmányaimat sem), nem is beszélve a hettita és mükénéi központok 2. kép Tel Jatt lelőhelyen egy barlangban talált, Kr. e. 1200 körül elrejtett bronz raktárlelet háromágú szigonya (ARTZY 2006. Pl. 17: 1. alapján) Fig. 2 Tel Jatt, trident from a bronze hoard hidden in a cave around 1200 B.C. (after ARTZY 2006. PI. 17: 1) A zabiák és az embercsontok pontos előkerülési helye "In a cistern in trench 7, which contained a number of early Third Semitic potsherds and bronze objects, as well as some human bones - including those of a man of the unusual stature of 6 feet 5 inches, ..." (PENNER 1998. 92. - további hivatkozással: R. A. Macalister: The excavation of Gezer 1902-1905 and 1907-1909. 2. London. 1912. 14., Fig. 217. Palestine Exploration Fund. Vö. ARTZY 2006. 63-64.!) Sajnos, az akkori ásatási technikák színvonala (nekem) nem teszi lehetővé a pontos keltezést: "The Gezer excavations suffered from the worst practices of the time ... There was no control over stratigraphy, ... the interrelation of objects and debris was ignored. Macalister himself said, ?the exact spot in the mound where any ordinary object chanced to lie is not generally of great importance." (www.bibleplaces.com/gezer.htm) így azután legfeljebb annyit tudunk, hogy Gezer a középső bronzkorban (2000-1500 között) az egyik legfontosabb kánaáni város volt, hatalmas fallal körülvéve, egyik tornyának falai 52 láb vastagok. III. Thotmesz egyik felirata szerint a fáraó 1468-ban elfoglalta a kánaániaktól, és - amint azt a teli amarnai levelek mutatják - attól kezdve Gezer királya a fáraó vazallusa volt. A zablapárt - és feltehetően velük együtt a hatalmas férfiú csontjait - így 1468 elé kell kelteznünk, ami nem mond ellent a zabla típusának. Még az sem kizárt, hogy a gezeri óriás az 1468-as harcban vesztette életét, de ez megtörténhetett korábban, a hükszószok kiűzésekor is. A város lakossága egyébként kánaánita maradt egészen a X. század elejéig, amikor egy egyiptomi fáraó (Sziamun) újból elfoglalta és felégette, és nászajándékként Salamon királynak ajándékozta, amikor az feleségül vette a leányát (lKir 9.16.). Salamon újjáépítette a várost, amely izraeli királyi központ lett Philiszteia határán. Halála után azonban - mikor Izrael felbomlott - Sisak fáraó ismét lerombolta, amikor 924-ben háborút nyert Jeroboám ellen (lKir 14.25.). A zablapár és a csontváz azonban ezekhez a kései rombolásokhoz már semmiképpen nem köthető. (www.jewishvirtuallibrary.org/jsource/Archaeology/Gezer.html) Atell amamai táblák több levele is említi a helyet: MORAN 1992. 288: 26., 289: 18-19., 290: 28.