A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 50. (Nyíregyháza, 2008)

Régészet - Cristian Virag: A Kovács gyűjtemény újkőkori és rézkori kerámiaanyaga

A Körös-Starcevo kultúrához tartozó leletek kerültek elő a korábban behatárolt „szállásterületen" túl is, amelynek értelmében az északi határ a Berettyó völgye lett volna (KALICZ-MAKKAY 1977. 18-19., COMSA 1960. 217-218., KALICZ 1971. 146-147). Ilyen települések léteztek Magyarország területén: Nagykörű, Nagyecsed, Tiszabezdéd, Fényeslitke, Tiszacsege, Rétközberencs, Méhtelek határában, Románia területén pedig Buciumi, Chendu, Ciumesti, Dej, Dragu, Fughiu, Homorod, Moigrad, Stárciu, Zäuan stb. határában (LAZAROVICI-NÉMETI 1983. 25.). A vidék neolitizálódása elvileg a Körös-Starcevo IIIB-IA kultúrhorizontra tehető, amikor is a Körös kultúra hordozói a Szilágyság felől, a Berettyó völgye irányából az Ér völgyén át, és alighanem a Kraszna vonalán is betelepültek Carei környékére. Ilyen Körös-Starcevo típusú települések bizonyítottan léteztek (Sälacea, Tarcea, Voievozi, Vasad, Piscolt, Berea, Urziceni, Tasnad stb.). Különlegesen fontosak a Ciumesti-Berean és a Vasadon talált leletek, hiszen ezek arról a területről származnak, ahol később kialakult a vonaldíszes kerámia kultúrájának korai fázisa. Vasadon soványítóanyágként a Körös-Starcevo kultúra fejlettebb fázisaira jellemző - ahol a bekarcolt díszítések jelenléte feltételezi a Körös-Starcevo kultúra HIB fázisába való besorolást (LAZAROVICI-LAKO 1981. 19.) - sok homok, összezúzott cserépdarabok, iszap és pelyva található a cserepekben. Itt kell megemlítenünk a néhány töredéken előforduló bekarcolást a száj alatti részen. Berea-Ciumestin a Päsune (Berea II) nevű helyen kimutatható a karakterisztikus KörösStarcevo kerámia. E mellett megfigyelhetők más jellegzetes elemek, mint a kihajló rövid perem, a karéjos perem, a sekély, simításszerű bekarcolas, melyek a Vinca A kultúrkörre, a késői KörösStarcevo és a korai vonaldíszes kerámia kultúrájára jellemzőek (LAZAROVICI-NÉMETI 1983. 25.). A ciumesti leletek a festett és a vonaldíszes kerámia kultúrája horizontjába tartoznak, bizonyítva ennek a civilizációnak a formálódását. Berea I kerámiájának soványítóanyagai között az organikus maradványok mellett jelen van az iszap is. Ez a megoldás a Körös-Starcevo kultúra IV. fázisában fordul elő a Vinca kultúra területén kívül eső helyeken (LAZAROVICI-NÉMETI 1983. 26). Hasonló jelenség tapasztalható Zauan-Dálma Cimitirului lelőhely esetében is (LAZAROVICI-LAKO 1981. 16-19.). A becsipkedett, valamint a Lippenrad (a bekarcolással kiemelt szájú) kerámia, a vonalasán becsipkedett iszapos alapanyag, a tronkónikus és bitronkónikus formák azonos típusú szájjal, egyes kupák talpformái, valamint a festés maradványok bizonyítják egy, a vonaldíszes és festett kerámiát használó csoport létezését, melynek származása a Körös-Starcevo IVA - Vinca A2 kulturális horizontra vezethető vissza. Ugyanez a fejlődés tapasztalható Berea I leleteinél, amelyeket a korai vonaldíszes kerámia kialakulásának egyik állomásaként tartanak számon, mely egyúttal festett kerámiát használó csoport ezen a vidéken, és párhuzamosan létezett a Körös-Starcevo fejlődésének IV. fázisával (LAZAROVICI-NÉMETI 1983. 26.). A Piscolt csoportot előbb Ciumesti kultúrának nevezték el a Kovács gyűjtemény anyaga és a Ciumesti-Berean végzett próbaásatások nyomán (COMSA 1963. 477-484., COMSA 1972. 11., PÄUNESCU 1963. 465^475.). A kerámiatipológia alapján két fázist határoztak meg, egy korábbit a Berea I. leletegyüttesből kiindulva, és egy festett kerámiás fejlettebbet Berea IX. lelőhelyen (COMSA 1987. 32.). Ezekhez kapcsolódik még Säcuieni-Horo anyaga, mely tipológiailag egy harmadik csoportot jelent (COMSA-NANASI 1971., COMSA-NANASI 1972.). A Ciumesti kultúra Eugen Comsa a Ciumesti kultúrát délről származtatta a benne kimutatható Körös-Starcevo hagyományok - a jellegzetes soványítás és becsipkedett díszítés - alapján, melyekhez hozzátevődik a mezolit Tardenois közösségek hatása is. Ezt a helyi hatást a kőanyag mikrolitikus karaktere