A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus mecénás „Jónás próféta az Úr Istennek önnön parancsolatait általi hágván, meg büntetett, harmad napig az czethall gyomrában térden állva dicsérte az Úr Istent, s harmad nap múlva meg szabadu­la, s követé az Úr Parancsolattyát: Huszonkettedik holnap számláltatik, miólta, méltó vétkeimért Excellenciád kegyelmességébül extermináltattam, s azon üdőtül fogva sem Mosest, sem Áront nem kaphattam, az ki érettem Excellenciátok kegyes tekinteti előtt folyamatossan érettem esdekelni me­részelt volna; annak okáért bátorkodom kegyeimess személyei eleibe ezen alázatossággall s méltó vétkeimért bocsánatott alázatossággall kérnem, az ki életem fogytáig Excellenciádanak és Exd mél­tóságos Úrnak: Méltatlan alázatos legkisebb szolgája: R. D." (Szántó, 1741. június 28. MOL P 398, 136. csomó 61097.) A levélben megadott időtartam alapján (22 hónap) 1739. szeptemberétől volt büntetésben Rácz, ami azt jelentené, hogy házassági szándéka (amelynek következménye a büntetés) már akkor nyilvánvaló volt Károlyi Sándor számára, bár ennek ellentmondani látszik Rácz 1739. október 2-ai, Károlyi Ferencnek írt levele, miszerint az öreg uraságot csak később fogja tájékoztatni. Hogy mikor és miért állt végül helyre a béke, pontosan nem tudjuk. Mivel Becsky György időközben kiváltotta a zálogból szántói birtokait, ahol ez idáig Rácz Demeter és felesége tartózko­dott, el kellett hagyniuk a falut. Emiatt kérték, majd kapták meg szintén zálogba a vezendi birtoko­kat, ahová 1741-ben át is költöztek. 45 A következő év telét Debrecenben, majd Kaplonyban töltöt­ték, mivel Vezendet is elérte az országosan dühöngő pestis. 46 Később már Vezenden tartózkodtak, Rácz gyakran írt jelentést urainak, még Bécsben is járt. 1747-ben megpróbálta birtokállományát gyarapítani, zálogba kérve több birtokot is Károlyi Ferenctől a maga és Csáky Konstancia részére. 47 Az ezekben az években Vezendröl írt levelei végén rendszerint azt is oda írta, hogy „Édessem" is csókolja ura kezeit, akár Ferencnek, akár Sándornak írt. Az utolsó ilyen levele 1748. február 7-én Károlyi Ferencnek kelt (MOL P 398, 136. csomó 61165.). A következő évből már egyáltalán nem találunk leveleket, míg 1750-től kezdve szinte csak Károlyból írta jelentéseit Károlyi Ferencnek, de már soha többé nem említi Konstanciát. Ezek alapján azt feltételezhetjük, hogy Csáky Konstancia valamikor 1748 és 1750 között halt meg, nővéréhez és bátyjához hasonlóan 48 fiatalon távozhatott az élők sorából. Basilovits szerint Rácz Demeter másodszor is megnősült, egy másik nemes hölgyet véve feleségül, de egyikőjük sem ajándékozta meg utódokkal (BASILOVITS 1799/1804. I. Pars III. Caput IX. 105.). 49 45 Birtokkérő levele: Szántó, 1741. április 9. (MOL P 398, 136. csomó 61101.). Utolsó szántói levele: 1741. október 25. (MOLP398, 136. csomó 61102.). Első Vezendröl írt levele: 1742. június 26. (MOLP398, 136. csomó 61103.). Bár a Ká­rolyi család birtoktörténetét feldolgozó munka ezt írja Vezendröl: 1747-től 1782-ig „Vezendet, Mezőteremet stb. Rácz György (sic!) bírta 5000 ftr. Inscriptióban." (az 1747 félreolvasás lehet a névvel együtt) (KÁROLYI 1911. I. 23.). Károlyi Ferenc apja egyetértésével már 1741. május 11-én Rácz Demeternek és Csáky Konstanciának adta 5000 német ft. ellenében, hogy az egész falut „egész földes uri inscriptióval bírhassák, és usualhassák", amíg meg nem halnak, utána visszaszáll az úrra. Pecsétes és aláírt példány (MOL P 392, 13. fiók lad. 12. No. 90.a.). 4 " Először 1742. november 13-án ír Debrecenből: „Édessem csak Vezendet sóhajtya." (MOL P 398,136. csomó 61105.) 1743. január 6. Károlyi Sándornak Kaplonyból: „Isten kegyelmébül Karolyban is szűnik az pestis." (MOL P 398, 136. csomó 61107.) 47 Mezőterem egész falut, a kávási és hatvani portiót, Vezendet még egyszer a hozzájuk tartozó földekkel együtt 18.000 német fr-ért akarják zálogba venni. Egy külön levélben Szaniszló falut kérik 16.000 ft-ért, két év alatt fizetve, 960 ft kamattal. Mindkét szöveget Rácz Demeter írta Károlyi Ferenc nevében, Károly, 1747. július 8-i dátumozással. A két szöveg egymás alatt van, de hátoldalára fel van írva: „sed res effectum non est assecuta", vagyis nem lett belőle semmi (MOL P 392, 13. fiók lad. 12. No. 91.). Ezt a megjegyzést a birtoktörténetben nem vették észre, így tévesen Mezőteremet is a birtokai közé sorolják (KÁROLYI 1911. 1. 21., 23.). 1746. november 6-án (Julián naptár szerint) Rácz és felesége a pócsi bazilita kolostor­ban alapítványt tettek a halottaikért (UDVARI 1992. 165.). 48 Csáky István (szül. Munkács 1710), aki Károlyi Ferenc lovasezredében szolgált és kapitány volt, Mainz közelében halt meg 1734-ben. Krisztina (szül. 1706-ban Szepesváron) 1736-ban halt meg Nagykárolyban. A Váradon született Imre pap lett, majd Rómába került és csak 1799-ben halt meg (MÁLNÁSI 1933. 35.). 49 Zsatkovics a második feleség nevét is tudni véli - Dombrádi -, de nem tudjuk, honnan veszi (ZSATKOVICS 1890. 1.). 345

Next

/
Oldalképek
Tartalom