A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Tudománytörténet - Kriston Vízi József: Új utakon a látogatók felé

Új utakon a látogatók felé Az elemzés összefoglalása Kérdőívünkre 87 személy válaszolt hitelesen. A válaszadók között csaknem kétszer nagyobb volt a hölgyek száma a férfiakhoz képest. Az átlagéletkor figyelemre méltó: 39,5 év. Végzettségük dominánsan egyetem, illetve főiskola. A válaszadók túlnyomó többsége általános iskolai pedagógus, ami nem véletlen, kapcsolati hálónk az eltelt néhány év alatt velük hozott minket közelebbi kapcsolatba. A 70%-ot kitevő nevelői gárda mellett a következő szakmák, foglalkozási ágak, illetve társadalmi státusok szerepeltek még: pénzügyi és logisztikai vezető, környezetvédelmi ökológus, terület- és vidékfejlesztési menedzser, levéltáros, műszaki ügyintéző, erdei iskolavezető, újságíró, szellemi szabadfoglalkozású, orvos és nyugdíjas. A főiskolai diákok összetétele jóval homogénebb: 14 lány és 13 fiú adott válaszokat, az átlagéletkor 20,3 év. A mostani foglalkozás rovathoz egy hallgató hozzáfűzte: „tanuló, újságkihordó, tüntető, mindenes..." A múzeum korábbi, hosszabb ideig látható kiállításai közül legfőképp a régészeti, majd a hely-, illetve várostörténeti és a Krúdy Gyula világát megidézők voltak olyannyira kedveltek, hogy felnőtt, illetve volt és ma is aktív kereső látogatóink többször - és nem egy esetben csoportosan - tértek vissza. A főiskolai diákok (akiknek közel fele helyi kötődésű) javarészt szintén a régészeti kiállításra - feltehetőleg a 2006 nyarától októberig állott „Autópálya vakondnézetből" címűre - voksoltak, majd körükben a pénztörténeti és az ún. képzőművészeti kiállítás(ok) voltak népszerűek. Itt jobbára a Vidor Fesztivál alkalmával kínált Dali és Rippl-Rónai kiállítások hatása érződhet. A közelmúlt több mint egy évig nyitva tartott népművészeti kiállítása is jól bevésődött a felnőtt múzeumbarát köztudatba, s az emlékezetes tárlatok körébe még a Benczúr Gyula életét és művészetét felidéző terem tartozott. Az emblematikusnak vélt, szakmai érdekességként számon tartott pénztörténeti kiállítások nem kerültek be a vezető körbe. Az általunk ugyancsak népszerűnek gondolt nyíregyházi huszártörténeti kiállítást kivétel nélkül minden csoport a megjelölhető favorit témák második vonalába sorolta. E korábbi kiállítások élettartamát firtató kérdéseinkre az alternatív válaszokból felnőtt korú és tapasztaltabb látogatóink közül a legtöbben az „Ennyi idő mindenképpen kellett, hogy sokan megtekintsék azokat" megfogalmazást húzták alá (90%). A diákoknál ezt a „túl sokáig álltak, elavultak" kategória - ha nem is sokkal, de - megelőzi. Az emlékbe eltett-megőrzött tárgyi emlékek közül a velünk rendszeresen kapcsolatot tartók közül legtöbben (70%) a saját készítésű fényképet jelölték meg, ezt követi sorrendben a kiállításvezető füzet, amely még ha - mint említettük - indokolatlanul későn, tulajdonképpen a korábbi állandó kiállítások tervezett lebontása előtt néhány hónappal jelent is meg, mégiscsak sikeres volt. A főiskolai diákok túlnyomó többsége a belépőjegyeiké)!, a képeslapokat és a katalógust említette meg jellemző emléktárgyként. Úgy vélem, ez az „eltevős-őrzős" szokásra utalhat. A saját fényképkészítés - a felmérésben résztvevők egy harmadáról van szó - rítusa e korcsoportban szinte alig dominál.

26 Az új kiállítások témájával szemben az idősebbek által támasztott igényt az alábbi sorrend jellemzi: 1. Viselettörténet, 2. Nyíregyháza és környékének története, 3. Népművészet, népélet, 4. Régészeti leletek, 5. Benczúr Gyula festészete, valamint már kevesebb pontszámmal 6. Megyénk irodalma, 7. Arany- és ezüstkincsek, 8. A megye története. Javaslatként, illetve hiányként szerepelt az egyháztörténet-egyházművészet, hazánk természeti értékei, valamint film- és színháztörténet. Meglehet, a közelmúlt igencsak megosztó és bizonyos korcsoportok számára fokozottan irritálóan zajos közéletének következménye, hogy az általunk megadott 1950-es évek és maga 1956 alig Mivel tehát a válaszadók egy része a belépőjegyet is elteszi emlékbe, a kiadvány-tervben, illetve a kiállítási marketingtervben ez az apró mozzanat is figyelembe veendő. 523