A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Tudománytörténet - Kriston Vízi József: Új utakon a látogatók felé

Új utakon a látogatók felé megnyilvánulásaira érzékeny közönség és helyi közösség körében pozitív fogadtatásra talált. Első alkalommal a múzeum névadója, a legkiválóbb előd, dr. Jósa András életútjára való emlékezés volt a középpontban, s születésének 170. évfordulója az apropó. 2005-ben több izgalmas vállalkozás is jellemezte az adventi hónapot. „Vármegyei ős-galéria" címmel december l-jén délelőtt nyílott az a történeti festménytárlat, amely jó 200 év után egyszerre s egy helyütt mutatta be Wrabetz Ferenc, az 1700-as évek második felében élt festő által készített nagy méretű képek sorát. A Szabó Dénes, Kossuth-díjas karnagy vezényletével köszöntő-dallamokat éneklő Cantemus kórus tagjait nem zavarta, hogy késő délutáni műsorukat csekély számú érdeklődő hallgatja. Karácsony táján, ezüst- és aranyvasárnap - de csakis e hétvégéken - előbb a Jósa András Múzeum ezüst-, majd egy héttel később annak aranykincseit mutattuk be, a legendás, 2002-ben fellelt, híres új fehértói leletekből is ízelítőt adva. Aranyvasárnap délelőtt - előzetes szervező és csaknem felderítőnek is nevezhető munkánk révén - pedig a Magyar Rádió népszerű, akkor már másodízben ismételt „Aranyemberek" című portrésorozat helyi és megyebeli arcait mutattuk be élőben. A 2006-os esztendő java a más(od)ik jeles múzeumi előd s legendás igazgató - dr. Kiss Lajos - születésének 125. évfordulójára emlékezés keretében zajlott. Míg március 13-án váratlan hóviharban a volt Vármegyei Múzeum (a mai Megyeháza nyugati traktusa) Egyház utcai falán elhelyezett emléktáblát koszorúzta meg a tisztelgő utókor, addig december első napján ragyogó napsütésben zajlott a megyeházi Díszteremben lebonyolított ünnepi program. Délelőtt dr. Jósa András kiszemelt utódjára, a Hódmezővásárhelyről el-, majd végül is visszaszármazott Kossuth-díjas múzeumigazgatóra, dr. Kiss Lajosra emlékező előadások hangzottak el. A (péntek ellenére) délután továbbra is szép számban együtt maradt érdeklődő a Jósa András Múzeum különböző szakterületeken dolgozó munkatársainak beszámolóit hallgathatta meg az éves gyarapodásról. Ezt egy figyelemre méltó kollegiális gesztus: a szomszédos Szatmár megyei Múzeumok régész igazgatóhelyettesének a múzeum 2005-ös évkönyvét taglaló, élőszavas recenziója koronázta meg.

14 c) Hatékonyabbá vált a helyi, térségi, megyei és országos médiával egy újszerű személyes és intenzív kapcsolat. A véleményformáló és rendszeresen tudósító kulcs-személyiségek mellett egy-egy téma vagy formálódó ötlet kapcsán sikerült kontaktust találni az írott és elektronikus média-szereplők befolyásosaival. Ez az az időszak, amikor a megyében, valamint a régióban is új érdekviszonyok alapján alakul és strukturálódik át a médiavilág, amelyben egy - saját maga érdekei mellett egy intézményi szervezetet is képviselő - kulturális szereplő, azaz múzeumunk mértékadó szakmuzeológusára és frissen megjelent közkapcsolati munkatársára nem csak figyelem, hanem jóval nagyobb felelősség hárul. Erezhető és tapasztalható volt ez 2004-2005 fordulóján, amikor is a korábbi köz/művelődési munkatárs, Marosvölgyi Éva rövid idő elteltével egy fővárosi művészeti intézménybe távozott. Helyét e sorok írója (közel három évtizedes muzeológusi, múzeumi közművelődési és intézményszervezői tapasztalattal bíró, s javarészt a kelet-magyarországi térségben működött szakember) vette át. Ekkortól rendszeressé váltak a sajtótájékoztatók. A médiamunkások szívesen vették, hogy ezek a rendezvények gyakran nem az igazgatói irodában, hanem egy-egy rangos kiállító-helyiségben (pl. a Benczúr-terem) zajlottak. Tapasztaltuk, hogy jól esett, ha tudósításukat megköszöntük, finoman vagy határozottan, de helyesbíttettük vagy korrigáltattuk; ha csak lehet személyesen, telefonon, de legalább elektronikus levélben. Az egész rendezvényt a házigazda megyei múzeumigazgató, dr. Dám László beszéde zárta, amely egyúttal a három évtizedes Jósa András Múzeum Baráti Körének is egyfajta laudációja kívánt lenni. 515