A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Művészettörténet - A felsőszabolcsi ev. ref. egyházmegye istentiszteleti készletei (1897) (Közzéteszi: Németh Péter)

A felsőszabolcsi ev. ref. egyházmegye istentiszteleti készletei (1897) Németh Péter A cím Görömbei Péter, az egyházmegye Nagykállóban székelő esperese leveléből származik, aki így írt Jósa Andrásnak: ,JMagyságos Dr. Józsa (!) András kir. tanácsos, megyei főorvos úrnak Nyíregyházán. A f.-szabolcsi ev. ref. egyházmegye egyes egyházainak birtokában levő istentiszteleti készletekről, mint régiségekről szóló kimutatásokat van szerencsém mellékelve megküldeni. Mivel aránylag kevés egyház részéről érkezett be a kimutatás, ha egyik-másik helyről megszerezni óhajtja Nagyságod a régiségek jegyzékét, közbenjárásomat szívesen felajánlom. A nagykállói egyházra vonatkozó kimutatás megvan «A nagy-kállói ev. ref. egyház története» czimű monographiámban. Kiváló tisztelettel, Nagy-Kállón, 1898. márcz. 23. Görömbey (!) Pf.-szabolcsi ev. ref. esperes." A levélből kitűnik, hogy Jósa András oroszlánrészt vállalt a Borovszky-féle, a szűkebb pátriáját bemutató monográfia (BOROVSZKY 1900.) kéziratainak elkészítésében. E szerint nemcsak mint szerző működött közre - ő írta a kötet három fejezetét, Szabolcs megye földrajzát, geológiáját és őstörténetét -, de besegített a szerzőtársaknak is, mint ez esetben: felkérésére Görömbei Péter, a református egyházmegye esperese körlevélben az egyházak felszereléseinek összeírására szólította fel paptársait, akik vagy válaszoltak vagy nem, mint a levélben olvasható. Görömbei a hozzá beérkezett válaszleveleket azután 1898 tavaszán Jósának adta át hivatalosan (az esperesi irattár iktatószáma: E 788/1898, ami elég nagyméretű levélforgalomra utal március végén), s azok így maradtak fenn napjainkig a múzeumi iratanyagban. E levelek közzétételére nem volna szükség, ha azokat felhasználta volna a Szabolcs-Szatmár megye műemléki topográfiája c. feldolgozás (SZABOLCS-SZATMÁR 1986., SZABOLCS-SZATMÁR 1987.). Ám annak kézirata elkészültekor e levelek még „lappangtak" a múzeum irattárában, s a topográfia tanúsága szerint másodpéldányuk - ha volt ilyen - sem volt fellelhető a parókiákon, vagy az azokat felkereső kollégák erre nem fordítottak kellő figyelmet. Ám ez lenne a kisebbik baj; a nagyobb az, hogy a leltárszerűen felsorolt tárgyak nagyobb része - körülbelül a háromnegyede - az elmúlt háromnegyed évszázad alatt eltűnt vagy megsemmisült. Ebben szerepet játszhatott az egymást váltó lelkészek közül sokak nemtörődömsége, de például a harangok pusztulásában az I. és a II. világháború is. A leltár közzétételénél tehát * jelzéssel feltüntetjük, ha szerepel a tárgy a topográfia kötetben. Ellenkező esetben a most közzétett leltár egykori meglétük írott forrása. A leltárak bevezetését, ti. hogy melyik egyház mely úrasztala, úrasztali szerelvényei, szent edényei, eszközei, keresztelő edényei, harangjai, régi tárgyai stb. szerepelnek a címben, nem közöljük, csak a sorszámba vett tulajdonképpeni leltárt, az irat dátumát és a leltárt készítő lelkész nevét, titulusát. Az ABCrendben felsorolt községek a korabeli nevükön szerepelnek, zárójelben adjuk meg a település mai NyJAME XLIX. 2007. 451^70.