A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Bene János: Nyíregyháza az I. világhábrúban

Nyíregyháza az I. világháborúban Pap Ferenc gyárvezető, Ségel Fülöp üzemvezető, valamint raktárosok, fűtők, munkások között, de még Cserhanyaev és Vinakorov orosz hadifoglyok is kaptak 100-100 koronát (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1918. júl. 26. K. 22757/1918.). 1918. május 4-én érkezett a városba Kiss Árpád színigazgató és társulata. Aznap kezdődött a színházi idény a Márványmenyasszony című operettel, Borbély Lillyvel a főszerepben. A színé­szek részt vettek a katonaság által szervezett társadalmi megmozdulásokon is. 1918. június 3-án nagy népünnepélyt rendeztek a 14-es huszárok a Sóstón az ezred özvegy-, árva- és rokkantalapja ja­vára. Sáray Elemér cigányprímás és zenekara kíséretével indult az első különvonat délután 2 órakor a Sóstóra. Az első járatot azután félóránként követte a többi. Kint a nyári tánchelyiségben a debre­ceni MÁV vagongyár munkászenekara játszott. Az egész Sóstót megtöltötték a bazárok, a cirkusz, a cukrászdák, a gyorsrajzoló sátor. Különlegességként fellépett egy orosz hadifogoly zenekar is orosz nótákkal. A huszárok háborús életképet mutattak be a sóstói híd elfoglalásával, majd a kabaré következett Borbély Lilly, Relle Margit, Béhr Matild, Szalma Sándor, Deák Gyula előadásában. Va­csora után a nagyteremben záróráig tartott a tánc {Nyírvidék XXXIX: 125. 1918. jún. 4. 2.). A Nyírvidék 1918. június 20-i számából tudjuk, hogy a népünnepély tiszta bevétele 25.069 korona és 48 fillér volt {Nyírvidék XXXIX: 139. 1918. jún. 20. 3.) 1918. június 29-én elbúcsúzott Nyíregyházától Relle Margit a Kaméliás hölgyben, majd jú­lius 1-én Borbély Lilly a Gül Babában. Az 1918-as színi évad július 30-án A kék rókával ért véget. Ekkor Kiss Árpád színigazgató az újságban is elbúcsúzott a színházba járó közönségtől, megkö­szönve meleg pártolásukat {Nyírvidék XXXIX: 171. 1918. júl. 31. 2.). A háborús viszonyok ellenére a város vezetése igyekezett iskoláit tovább fejleszteni. Az 1918. április 19-i közgyűlésen olvasták fel Baruch Artúr és dr. Hoffmann Móricz beadványát a köz­ségi felsőkereskedelmi iskola tárgyában. A közgyűlés a kérvényre elhatározta, hogy beindítja a fel­sőkereskedelmi iskolát. Ennek érdekében a tanácsot felkérték, hogy készítse el az iskola szervezeti szabályzatát és terjessze a képviselőtestület elé, valamint szeptemberre gondoskodjék megfelelő he­lyiségről, felszerelésről és az iskola minden egyéb szükségletéről. Az előirányzat szerint az 1918/19 évi bevétel 35.090 korona, a kiadás 33.168 korona, az 1919/20-as tanévben a bevétel 48.590 korona, a kiadás 45.058 korona, az 1920/21 tanévben a bevétel 60.590 korona, a kiadás 60.138 korona, s végül az ezeket az éveket követő normális évek bevétele 53.150 korona, kiadása 58.000 korona. Az 1912-ben és 1914-ben megszavazott évi 6.000 korona segélyt a város továbbra is fenntartotta. Az iskolát a képviselőtestület az alábbiakkal indokolta: „Evek óta roppant szüksége jelentkezik an­nak, hogy városunkban egy felső kereskedelmi iskola felállíttassék", már csak azért is, hogy ne ide­gen iskolákba, ne idegen településekre menjenek el a fiatalok, vagy éppen más iskolatípust válasz­szanak. „E nem kívánatos következmény elhárítása, másrészt a gyakorlati pályákra készülő ifjak­nak a megfelelő szakiskolához leendő juttatása érdekében szükséges ennélfogva és a képviselő-tes­tület elhatározza a szóban forgó felsőkereskedelmi iskolának a felállítását. " A város állította fel, mert azidőtájt az államtól ezt nem remélhette. Arra sem volt kilátás, hogy az iskolát magánszemé­lyek vagy társulások működtessék (SzSzBM Lt. V.B.181. jkv. 1918. ápr. 19. K. 11093/1918.). Nyárra megérkezett a vallás- és közoktatásügyi miniszter 117370/VI. A.-1918. számú rende­lete az iskola megnyitása tárgyában. 1918. július 26-án a közgyűlés köszönetét fejezte ki dr. Meskó László főispánnak, Fényes László országgyűlési képviselőnek, Baruch Artúrnak és dr. Hoffmann Mó­ricnak. Ugyanezen közgyűlés pályázat kihirdetése nélkül megválasztotta igazgatónak Margócsy Emil debreceni felsőkereskedelmi tanárt „ tekintettel arra, hogy a legszélesebb körből beszerzett értesítések szerint az igazgatói állásra nevezett igen alkalmas... " A polgármester meghirdetett egy elsősorban francia-német vagy magyar-francia, másodsorban bármely szakos tanári állást. Az iskola szükséges felszerelését a budapesti Feiwel Lipót utódai budapesti cégnél rendelte meg. Jóváhagyólag vették

Next

/
Oldalképek
Tartalom