A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Ulrich Attila: Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere a Rákóczi-család birtoklása idején

Az ecsedi uradalom majorsági gazdálkodása és jobbágyi szolgálati rendszere... szinte egyedül ez a forrás alkalmas arra, hogy egy bővebb elemző tanulmányban fel lehessen tárni a régió társadalmi-gazdasági viszonyait. A Rákóczi szabadságharc idején a Magyar Királyság keleti része - a Partiumot is beleértve - immár több, mint három évtizedes folyamatos rombolás helyszíne volt. Ennek ellenére ez a régió is képes volt a megújulásra, a termelés újraindítására. A jobbágyok folyamatos bujdosása sem tudta annyira legyengíteni a domínium gazdasági erejét, hogy viszonylag rövid idő - általában egy év alatt a földesúri jövedelmekben ne jelentkeztek volna a termelés újraindulásának jelei. Az 1706-os nehéz esztendő után 1708-ban már azt figyelhetjük meg Berhelyi György tokaji udvarbíró nyugtájában, hogy Ecsedről a Tisza-parti mezővárosba 248 darab juh, 34 vágómarha és 2 darab tulok érkezett. Bakay Ádám 1708. november 25-én Komáromi Andrásnak kelt levele szerint a nyíregyházi majorból és pénzen is véve minél több árpát kellett vitetnie a sárospataki gyűlésre, mivel az ott nem volt. Fogadnia kellett továbbá pénzes szekereseket is siettetve szállásra, hogy abbul a Felséges Udvarnak rövidsége ne légyen". (MOL G. 29. 25. doboz)

27 Az ecsedi uradalom gazdasági szervezése, szervezettsége azonos képet mutat a korabeli szemtermelő domíniumok gazdasági rendszerével. A feudális szolgáltatásokra épülő uradalmi szervezetben jelentősebb társadalmi átalakulás nem ment végbe, tehát nem nőtt jelentősen a taksások, exemptusok, szabadosok számaránya. Ennek ellenére az uradalomnak igen fontos szerep jutott a szemtermelés területén, s legalább ennyire a gazdasági és védelmi feladatok ellátásában, amellyel felügyelte a területén áthaladó igen fontos kereskedelmi utakon folyó forgalmat. A XVII. század utolsó harmadában a bujdosó mozgalom erőteljesen visszavetette a domínium gazdasági teljesítőképességét, ami az emberszám jelentős csökkenésében mutatkozott meg. Ez a tendencia egészen a Rákóczi szabadságharc végéig folytatódott. Irodalom KÁROLYI 1887. A nagykárolyi gróf Károlyi család oklevéltára. Sajtó alá rendezi Géresi Kálmán. IV. Oklevelek és levelek 1600-1700. Franklin Társulat Könyvnyomdája, Budapest 1887. MOL G. 29. Magyar Országos Levéltár, A Rákóczi szabadságharc levéltára MOLNRA Magyar Országos Levéltár, Neo Regesta Acta MOL U et C Magyar Országos Levéltár, Urbaria et Conscriptiones ULRICH 2003. Ulrich Attila: A tokaji uradalom gazdálkodása a XVII. század második felétől a napóleoni háborúk koráig. [Summary] Tokaj és Hegyalja XXVI. Várostörténeti tanulmányok IV Szerk. Bencsik János. Tokaj 2003. ULRICH Attila Jósa András Múzeum Nyíregyháza H-4401, Pf. 57 e-mail: ulricha@jam.nyirbone.hu Mindkét levél 1708. november 25-én kelt. 399