A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)
Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás
Rácz Demeter, egy XVin. századi görög katolikus mecénás A XVIII. század közepétől kezdve a munkácsi egyházmegye területén elterjedt kliroszos templomtípus esetében a pócsi templom mintaadó szerepe mindenképp jelentős. A nem sokkal később beinduló bazilita templomépítkezések is a pócsi templomot tekintik mintának, szinte mindegyiknél megjelenik a klirosz (PUSKÁS 1998. 161.), de nem abban a kereszthajót idéző, nagyszabású formában, mint Pócson, hanem csak a kántorpadok befogadására alkalmas szűk oldalapszisként. A károlyi templom esetében is már ebben a szűkített formában, a pócsihoz képest redukálva építik meg az oldalapszisokat. Az előképek keresése során nem szabad megfeledkeznünk arról, hogy a korabeli szemlélő számára nem az egy az egyben készített kópiák, hanem a fontosabb elemek egyszerű megléte biztosította a minta és a „másolat" közötti hasonlóságot, hiszen nem gondolkoztak olyan pontos geometriai és mértani formákban, mint a mai szemlélők. Nagyon valószínű, hogy a megrendelők számára az évente többször is felkeresett monumentális pócsi templom lehetett minden „szép" kőtemplom ősképe, és ennek a mintakövetésnek az egyik korai példája a károlyi templom, amely méreteinek köszönhetően hamarabb megépült, mint az előkép, és később maga is mintaadó szerepet játszott szűkebb környezetében. 3.2. Vezendi építkezések Vezendet, a Károlyi család egyik ősi birtokát, Rácz Demeter a házassági bonyodalmak utáni kibékülésnek köszönhetően kapta meg, a teremi birtokrészekkel együtt. 120 Rácz egyik levelében említi, hogy ő kérte ezt a falut, ugyanakkor panaszkodik, hogy roskadozik benne a „sorvatt" ház (Szántó, 9. augusztus 1741. Károlyi Sándornak. Hogy a szántói vagy a vezendi házra gondolt-e, pontosan nem tudni. MOL P 398, 136. csomó 61101.). Hogy pontosan mikor költöztek át ide Szántóról 121 és milyen házba, nem világos. Rácz Demeter 1743-as, Vezenden kelt leveleiben többször tesz említést kőművesekről, ami arra utal, hogy folytak itt építkezések. 122 Vezenden az „oláh" hívek fatemploma helyett téglából templomot is építtetett. 123 A pontos építési dátum nem ismert, az 1747-es összeírás még szalmával fedett fatemplomot említ, de jelzik, hogy Rácz Demeter új kőtemplomot szándékozott építeni (EMBER 1947. 104.). Rövidesen el is készülhetett, mert az 1770-es években Rácz Károlyi Antaltól kért segítséget, hogy a templom első fedését új zsindelyre cserélhesse: „Kegyelmes Uram! Excellenciád szerencsés haza érkezése Pap Sándor oláh vice esperess Atyám által, tuttomra eset, s azonnal alázatos kötelességem szerént udvarolhattam volna Ex-nak, de ez járován betegség engemet is meg találván majd kilenczed napig zaklatott, szokás szerént koplalással, s korpa cziberével Isten kegyelmébül vehettem egésségre magamat, s áztat nyomban követte a keresztcsont 120 Szirmay írja: „Puszta Terem (Mezőterem mellett: Emlékezetünkre Károlyiak engedelméböl Rácz Demeter bírta, kinek magva szakadtával ismét Gróf Károlyi házra szállott. Vezend: Ezt is emlékezetünkre Rácz Demeter, jeles erköltsü 's tudós férfiú bírta [...]. De semmi maradéka nem maradván, ezen helység ismét a' Grójf Károlyi házra szállott." (SZIRMAY 1809/10. II. 35., 38.) 121 Szántóról még 1741. október 25-i dátummal keltezett egy levelet (MOL P 398, 136. csomó 61102.), de talán már hamarabb átköltözhettek, mivel a szántói pestises román szerzetesekről szóló levelét Vezendről dátumozta. 1742. június 26. (MOL P 398, 136. csomó 61103.) 122 „Parancsolattyát vettem mély alázatossággal, mellyben az kümüves mesterem iránt méltóztatik tudakozódni, még nállam vagyon munkája igen kevés vagyon hátra, edig is elvégezte volna, hogy ha Váradrul meszet kaphattam volna, tessék Excellenciád parancsollni vélle, most úgyis heverőben vagyon." (Károlyi Sándornak, Vezend, 1743. június 24. MOL P 398, 136. csomó 61112.) 12 ^ Szirmay írja: Vezend „Lakossai Oláhok, téglából épüllt Templomok, Papok helyben." „Ez (ti. R.D.) Görög hiten lévén építette itten a' lakósok számára a' Templomot is." (SZIRMAY 1809/10. II. 35., 38.) 367