A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Rácz Demeter, egy ХУШ. századi görög katolikus mecénás a timpanonokat eltüntették, csak az alsó párkányukat hagyva meg). A templom tetőszerkezete mai formáját a XIX. században nyerte el, az 1834-es földrengés után.

107 A templom belső kialakítás sem szokványos. Az ablak nélküli hajórészt szabályos dongaboltozat fedi, amely a tornyok vonalával ér véget. A tornyok alatti rész lapos fedésű, és nincs benne karzat, viszont innen indul az urasági karzatra vezető két lépcső, bár a déli ajtaját befalazták. A kupoladob nyugati felében, teljesen rendhagyó módon, a dob alsó síkján induló, hasasodó mellvéddel ellátott urasági karzat kapott helyet, melynek bejáratát gazdag stukkókeret övezi, benne Rácz Demeter címerével. A karzatról éppen az oltárra lehet látni. A szentély és a hajó oldalfalait, valamint boltozatait stukkók borítják. Ezek közül mindenképp figyelemre méltó a kupola dobjának keleti oldalában található, a négy evangélista ülő alakját ábrázoló, az ablakok méretével egyező, szegmensívvel záródó stukkókép, mely stiláris alapon XVIII. századinak tűnik (3-5. kép). Basilovits is megjegyzi Ráczról, hogy a károlyi templomot a szükséges javakkal ellátta, és képekkel dekoráltatta.

108 A boltozatokat és az oldalfalakat ornamentális stukkók borítják, melyeket meglehetősen kevés alapmotívum variálásával alakítottak ki. A XVIII. századi berendezésből származnak még a kliroszokban található kántorpadok forgatható könyvtartókkal,

10

^ valamint a fal előtti sztaszidionok. A templom alatt kripta van,

110 mely jelenleg nem közelíthető meg. Rácz Demeter a levelei szerint egy Nagybányán dolgozó építőmestert hívott át a nagykárolyi templom építéséhez, akinek a neve sajnos soha nem bukkant elő a forrásokban. Néhány évvel később szintén egy bányai mestert foglalkoztatott Vezenden, valószínűleg a háza építésénél, de nem tudjuk, 10 ' A „nagytorony" átalakításáról és bádoggal fedéséről szóló szerződés, mely ifjú Makra Mihály és Fábi Lajos lakatos mester között köttetett, fennmaradt az egyházközség irattárában 1870-ből. 108 „Non secus etiam Karolyinim Ecclesiam pro parte Ruthenorum erexerat, internaque instructione, supellectili, imaginibus, aliisque requisitis sufficienter prividerat." (BASILOVITS 1799/1804.

1. Pars III. Caput IX. 108.) 109 Ilyen típusú padok nem nagyon maradtak fenn a magyarországi görög katolikus templomokban. Tokajban ugyan megvannak még, de ott is már csak az egyik ép. 110 Nem tudjuk, kik vannak itt eltemetve. Benedek szerint a XIX. századi ikonosztáziont építtető házaspár, de nem lehet tudni, mire alapozza véleményét (BENEDEK 2001. 15.). Rácz Demeter Szaplonczay Istvánnak írja: „Az Édesatyádat tegnap temettük el az Orosz templomban." (MOL P 398, 136. csomó 61175. Károly 1751. május 22.) Lehet, hogy ez csak a szertartásra vonatkozik, s nem arra, hogy a testet is a templomban helyezték el. A kriptát 2006 őszén a padlócsere során fölnyitották, de temetkezés nyomát nem találták. 363 3. kép A négy evangélista képe a nagykárolyi gör. kat. templom kupolatornyában, stukkó, XVIII. század (A szerző felvétele) Abb. 3 Bilder der vier Evangelisten im Kuppelturm der griechisch-katolischen Kirche von Nagykároly, Stuck, 18. Jh. (Foto: Verfasser)