A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter preindicállyon, se successorai ne propindicállyanak, hanem az Teleken épületet akár kübüll akár fábull szabadossan tehessen, s mind adig bírhassa, valamíg magamnak vagy successoraimnak indispensabilis szüksége nem lészen reája, akkora condigua affirmatione mediante az Teleken található épületnek az árát, kívánván successoraim letenni tartozik, s successorai is tartoznak remittálni, Különbem sem Dominális Tiszteim, sem városi Bírám tellyességgel semmi datiávall, sem taxávall ázom fundust aggrataválni ne presumállyák. Mellybüll attam ezen levelemet kezem írásávall. S Pecsétemet Korroborálván."

100 A szerződéstervből látszik, hogy a telket mindenféle kiváltságokkal alaposan körbebástyázta. Hamarosan a ház építéséhez hozzá is kezdtek, és későbbi „száműzetése" ellenére a ház fel is épült. 1739-ben folytatódott a templom építése is, időnként az uraság segítségét kérte, nyáron már a fedésnél tarthattak.

101 A templom tetejére 1739-ben felkerült a kereszt, mivel a templom padlásán mai napig őriznek egy a XIX. században, valószínűleg a szentély kupolájáról leszerelt kovácsoltvas keresztet, amelyen a szóban forgó évszám látható. Rácz 1739 telétől kegyvesztettnek számított, ami azzal is járt, hogy nem jöhetett be Károlyba. A bizonytalan helyzetben a ház és a templomépítést is bizonytalannak érezte, bár ez utóbbi már majdnem teljesen elkészült: „Miolta (...) Marsovszky András nállam volt, s Ex. Kegyelmes parancsolattya szerént velem számot is vetett,

102 azóltátul fogva, mind vártam nagy alázatossággal kegyelmes parancsolattyát, de ez óráig sem vehettem; kérem nagy alázatossággal méltóztassék irántam kegyessen parancsolni, hogy mondhassam magomat mihez alkalmaztatni, az tavasz jün, az építésiül kelletik gondolkoznom, ha Excellenciád Károllyban nem méltóztatik meg engedni, csak az pénzt méltóztassék meg küldeni, másutt kelletik szereznem.(...) Az kirüll úgy méltóztatik Ex-ád írni, hogy soha igazán nem szerettem, de hogy ászt meg mutassam, szeretni is kívánom, egyenlő akaratbull mind kettő eő Nagyságát, és eö Méltóságos maradékait, in casu defectus Nostri, successorainak tettük, és ha kö várat építenénk is, csak ugyan eö nagyságának építenénk. Az templomrull se méltóztassék Ex-ád meg feledkezni, ha én Károllyban soha nem lakom is, ászt mind az általi meg építeni kívánnám, hogy abban az napkeleti igaz Anyaszent egy ház rubricai szerént, örökké tiszteltessék az Úr Isten: Ha pediglen ne talán tán az iránt is, más viselkedéssel volna Ex-ád, Consuliárius Szuhányi Uram Projectuma szerént /az ki talán nem igen tuggya, minémü szöveccséggel uniáltatotta az Napkleti Anyaszent egy ház, az Római Anyaszent Egy házzal/ ászt is örömest érteném Ex-ád Gratiájábull, hogy ahoz képest, mind az Felséges udvarnak, s mind az Római Szent széknek instálhatnék." (Károlyi Sándornak. Szántó, 1740. március 14. MOL P 392, 11. fiók lad 10. No 130. Mezőpetri) A templom ügyét tágabb egyházpolitikai perspektívába helyezte, kifejtvén, hogy az unió szempontjából mennyire fontos és hasznos lesz az épület. A Károlyi Sándornak írt másik leveléből jól látszik, hogy a templom építése ekkor még nem fejeződött be, de már közel járt a végéhez: „Excellenciád kegyelmébül az Templom contuniátiója applacidáltatott, s már az ideje is Istennek hála bejött, nállam nélkül semmire sem mehetnek Mester Embereim, alázatossan kérem Excellenciádatt méltóztassék kegyessen meg engedni, bár csak egy héten egyszer magamat eresszenek 100 Külső oldalán a felirat: Rácz Demeter Uramnak adott Telekiül való levél (MOL P 392, 8. fiók lad. 8/1. no. 137.). 101 Károlyi Sándornak: „Amellett kegyelmes Uram alázatossan insttallok Excellenciádnak, vagy harmincz száll fenyő deszkát kölcsön méltóztatnék Excellenciád kegyessen applacidálni, az enyéim mihelt el érkezik, ugy alázatossággal azonnal refundálom, a' nélkül éppen hevernek az átsaim, s az üdöbüll is kikopom, ha csak Excellenciád Gratiája nem járul hozzám". (Károly, 1739. júl. 27. MOL P 398, 136. csomó 61071.) 102 A számadás már a botrány miatt készült, s a 7. pontjában szó esik a templomépítkezésről is. Szántón 1740. március 5-én írták alá Marsovszky Andrással együtt: „7. tétel - 1739. -Az melly új fundust az Templomnál méltóztattak eő Excellenciájok „mindketten" eum liberó aedificio resolválni, az adig való épület exportal - 1000 RhF." (MOL P 392, 11. fiók lad 10. No 129. Mezőpetri) 360