A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)
Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás
Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus mecénás a Károlyi család szolgálatában álló tisztviselő volt (Károlyi Ferenc neki ad parancsot Rácz Demeter 1732-es telek ügyével kapcsolatban: MOL P 392, 8. fiók lad. 8/1. No. 123. b.). Károlyi Sándor válasza nem található meg, de Rácz Demeter következő leveléből világos, hogy javaslatokat és parancsokat küldött a vita rendezésére. Úgy tűnik, hogy új templom építését javasolta, amelyet Rácz Demeter föl is karolt, de ő már nem egyszerű fa-, hanem kőtemplom építését kezdeményezte. Végül is úgy határoztak, hogy az új fatemplom mellett még álló régit fogják használni mindaddig, amíg ő saját költségén fel nem építteti az újat. Rögtön javaslatot is tett, hogy honnan lehetne téglát szerezni: „Excellenciád kegyelmes levelét az oroszok és oláhok közöti controversiaban forgott Templom iránt mélly alázatossággal vettem, s abbéli kegyes rendelését meg értvén, Vice Ispán Jasztrabszky Urammal helyet is néztünk vala, de az oroszság, az a potiori az hajdúvároson lakik, kinek apja, kinek asszonya, s kinek rokona, s kinek gyermeke vagyon ebben az régi Temetőben eltemetve, nem akarnak recedálni tőlle, az harangozáson is meg egyeztek Excellenciádnak is keveseb alkalmatlanságával esik meg, s az Dominiumnak sem drevescál vélle semmi jövedelme, Excellenciád Gratiájábul csak ászt az sorvat Templomot tökélettem el magamban (ha Isten reá segít, s Excellenciád Grátiája is nem lészen idegen), hogy küvel körül vétetem az bóthajtás alá, ugy sincsen ezen az környéken az Munkácsi Klastromon kívül kübül bóthajtásos kü Templomunk; Annak okáért Excellentiádat alázatossan instállom, méltóztassék annyi kegyelmet tenni, az adonyi Puszta Templomot, az ki Lúgos mellett M. Egry Püspök uram Ő Excellentiája Diocesisében vagyon, 89 maga hathatós Intercessiója által el kérni, hogy azon épülletre elhordatthassam, a mellett az Kidri Puszta Templom 90 körül is, ha is ollyat el hullott tégla találtatik, hogy felszedethessem, s hacsak fundamentumára is applicidálni, meg engedni méltóztassék, alázatossan kérem Excellenciádat, az többire talán az Isten reá segít." (Károly, 1736. szeptember 26. MOL P 398, 136. csomó 60847.) 91 A kegyurakat nem sikerült teljes egészében meggyőznie az új kőtemplom ügyéről. Rácz Demeter tovább erősködött jelezvén, hogy a kőtemplom építése mellett igenis ki akar tartani: „Mi az Templomot illeti, igen is Kegyelmes uram az Úr Isten segícségébül, ujat akarok égetet téglábul, azon az helyen, azhol most vagyon az orosz Templom, építeni. Tudom a' menyibe Isten dücsősségére czéloz, nem lészen Excellenciád ellenére; bánom ászt hogy az jövő nyáron hozzá nem fogathatok, mivel téglát kel vettetni, s egyéb matériálékhoz kel készülni." (Károlyi Sándornak. Károly, 1736. okt. 6. MOL P 398, 136. csomó 60846.) Úgy tűnik, hogy itt már teljesen lemondott a romokból szedhető téglák lehetőségéről, mivel Károlyi Sándor válaszából kiderült, hogy az egri püspök a nyíradonyi templom elhordását nem engedte, mondván, hogy kegyes tradíciók szerint angyalok építették. Károlyi ezek után inkább új téglák készíttetését javasolja fiatal hadnagyának (Pozsony, ° 9 Adony a mai Nyíradony, melynek határában két középkori pusztatemplom (Kis- és Nagygút) is állt. Az egyik ma is megvan (NÉMETH 1997. 81-82.). 90 Valószínűleg a Nagykároly melletti Kidé nevű, szabadpuszta-praedium birtokról van szó, melyre Károlyi Sándor 1719-ben kapott nádori donátiót (KÁROLYI 1911.1. XIII. 17.). 9 1 Ugyanaznap írt egy levelet Károlyi Ferencnek is ebben a témában: „M. Gratilis Uram és Excellenciája M. levelét vettem az elmúlt Postán az mellyben ketté szakasztotta az oroszok és az oláhok között fent forgott Templom controversy át hogy az oláhokat disgustálni nem kíványa az oroszok építenek maguknak, Nondum venerat quidem hóra mea, de csak instáltam eö Excelleciájának hogy ha az adonyi Puszta Templomot az M. Egri Püspök Uramtul eö Excellenciájátul elkérheti eö Excellenciája az jövő nyáron mihelt annyira való téglátt vetettetek, Isten kegyelmébül az Templom építéséhez hozzá fogatok: szegény Szakhmáry ugyan az kit Kaplyonban vasárnap temetnek, nem fogja benne a Goszpodi Pamilujt mondani." (Károly, 1736. 26. szeptember MOL P 398, 136. csomó 60848.) 357