A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter 1778-ban végrendeletet írt, melynek szövege a munkácsi kolostor levéltárában maradt fenn (DAZO Fond 4, Opisz 1. Nro. 862.).

66 Először is a munkácsi bazilitákra hagy egy komolyabb összeget, hogyha már úgyis felépítette nekik az új kolostort, legalább jól is éljenek benne. Majd részletesen foglalkozik Fekete Erzsébettel és három gyermekével, akit „menyem asszonynak" szólít. Valószínűleg itt nem vér szerinti rokonságra, hanem valamilyen más jellegű kapcsolatra kell gondolnunk. Az asszony Szaplonczay László özvegye, aki gyermekeivel együtt ekkor Rácz vezendi kúriájában élt. Rácz kérte is a grófnét, hogy halála után engedje őt és gyermekeit legalább még egy évig a vezendi házban lakni, amíg új házat nem találnak maguknak. Vezend zálogát Károlyi Józsefre hagyta, hogy amíg iskolába jár, hadd használhassa. A maradék pénzt a be nem fejezett pócsi épületre szánta (itt a kolostorra gondolhat), a többit pedig a munkácsi kolostor építendő templomára, persze egy nagyobb összeget rendelt a környező megyék szegényei számára is, amelyet majd a munkácsi igumennek kellett szétosztania. Halálát hosszú betegeskedés előzte meg, melyekről így ír utolsó leveleiben: „Már tizedik hete hogy az ágyat nyomom, most kezdettem egy keveset az ágyban fen ülni, eledig vékony volt a' reménségem hogy többé lábra kaphassak, légyen áldott az Úr Szent Neve érte(...)" „Már ötödik holnapja, hogy az ágyat nyomom, most is az ágybul írok, el száradtam, mint a Téli Kóró." (Vezend, 1782. január 12. és március 10. MOL P 398, 61393 és 61394.) Basilovits az életrajza végén rövid jellemzést is nyújt Rácz Demeterről. „Ez a rutén nemzetből való úr, görög rítusát, amit a szülőktől a katolikus hittel elfogadott, állandóan és nem lankadva szolgálta, a böjtöket a görögök fegyelme szerint még a katonai helyzetben is pontosan megtartotta. (...) 72 evetéit, és Vezend faluban halt meg 1782. ápr. 11-én." (BASILOVITS 1799/1804.

1. Pars III. Caput IX. 109.)

67 Úgy tűnik, a jezsuitáknál nevelkedvén nem csak a latinban és egy kicsit a kortárs teológiában, valamint a Szentírásban volt járatos, amelyet leveleiben gyakran idézett is, hanem gyökereiről sem feledkezvén el, saját rítusa hagyományaival is teljesen tisztában volt, melyeket az unió ellenére sem kívánt kisebbíteni, hanem igyekezett azokat megélni. Halála után testét a Csernek-hegyi kolostorba szállították,

68 és az új templom déli oldalán az ajtó felé helyeztek el egy feliratos márványtáblát epitáfiumként.

69 Teste állítólag az új templom kriptájában nyugszik.

70 Nem csak a testét, hanem ingóságait is Munkácsra szállították. Kései források arról is megemlékeznek, hogy a bútorait ebben a kolostorban őrizték.

71 A munkácsi kolostorban Rácz nagyméretű, festett álló portréja is megtalálható volt: magyaros nemesi ruhában áll, balját oldalára kötött szablyája markolatán nyugtatja, míg jobbjával a mellette lévő asztalon kigöngyölített papírtekercsre mutat, amelyen a munkácsi kolostor homlokzati- és alaprajza látható. Rácz magas homlokú, kopaszodó, idős férfi, íves orral, keskeny szemmel, hosszú bajusszal. A háttérben drapéria és építészeti elemek láthatók, a kép alsó sávjában hosszú latin Utalt rá: HODINKA 1913. 2. A végrendelet teljes szövegét lásd a Függelékben! A karácsonyi böjtöt ő is említi egyik levelében. (Vezend, 1774. december 16. MOL P 398, 136. csomó 61386.) Szirmay szerint: Jeles erköltsü, 's tudós férjfiú" (SZIRMAY 1809/1810. II. 38.). Hogy latinul is tudott, hogy a Szentírásban, meg az egyházpolitikában is járatos volt, levelezéséből jól kiviláglott. Erről az Aranykönyv is beszámol (a nagykárolyi gör. kat. egyházközség irattára). A tábla pontos feliratát is közli BASILOVITS 1799/1804.

1. Pars III. Caput IX. 108-109. Bár az adat pontosságát illetően némi kétséget ébreszt Rácz Demeter „titulusa": „A kriptában temették a kolostoregyüttes tervezőjét (sic!), Rácz Demetert (1710-1782.)." (DESCHMANN 1990. 92.) Az Egyházi Műipar a Görög Katholikus Szemléből vette át azt a cikket, amelyben az egyházmegyei múzeum alapítási kísérlete kapcsán megemlékeznek a bazilita zárda gyűjteményeiről, megemlítve, hogy ott őrzik Rácz Demeter bútorait is (Egyházi Műipar 9. 1909. 137.). 352