A Nyíregyházi Jósa András Múzeum évkönyve 49. (Nyíregyháza, 2007)

Történelem - Terdik Szilveszter: Rácz Demeter, egy XVIII. századi görög katolikus meccénás

Terdik Szilveszter akarták beengedni. 56 Károlyi Antal rendteremtési módszerei nem mindig voltak finomak, ami a job­bágyok között kisebb pánikot keltett, mint ahogyan arról Rácz Demeter beszámolt: „Bizodalmas jó Uram! Vice ispán Uram! Az Úr Comissiója Timse Uram által ide hozattatott az, az Vezendieknek szólló hogy az Bíró az Tizenkét Esküttekkel bé mennyének, s. más Privatussok is, az kik meg nevezettek az Comissió­ban, Lupsa és Belme Sándor nevezetű Emberek itten nincsenek, s. nem is laktanak itten soha; Az bírák meg félemlettek az vérestül, mivel valamelly hír pervetrált hozzájuk, hogy egy Szent Miklósi Ember Károlyban eset megveretése után megholt volna, s. egész félelem vette ökött körül, hogy eö véllek is ugy bánnak az Urak, s. deklarálták magokatt hogy ki ki a Tarisznyát az hátára veszi és me­gyén az földesurakhoz Erdélyben; Nékem ugyan valóban kárommal esik, ha mondásokat bé tellye­sítik, kivált mostani nyári munkán; az Pap bé megyén az Deák nem mér bé menni, az Vajdámmal pediglen ha az Úr méltóztatik dispensálni gratiaul vészem mivel magam még az házbul sem igen mehetek ki, s. eö folytatja csekély eoconomicskámat, hogy hátramaradásommal esnék absentiája, egyéb iránt, ha ugyan csak azon Currens dolgában sem volt akkor az Hegyallyára expidáltam volt Borok után, de ha valami más kérdések iránt méltóztatik az Úr, bemenetele felől parancsolni, meg tudván vasárnap bé mehet." (Kelt Vezenden, június 5. 1761. MOL P 396/14. 56. fiók. No. 86.) Rácz Demeter ebben az időben eléggé beteges volt, s nem nagyon akarta beengedni alatt­valóit a kivizsgálásra. Nem tudni, hogy a verésről megalapozott hírek mennyire voltak biztosak, de a kihallgatások és a vármegyei kivizsgálások arra utalnak, hogy néhány embert őrizetbe is vettek és bezártak. Körülbelül augusztusra sikerült a helyzetet stabilizálni, amikor is arról számolnak be Ká­rolyi Antalnak, hogy a munkácsi püspök fog vizitálni, és az uniót újra kihirdetni (Tóthay Pál levele. Károly, 1761. augusztus 17. MOL P 396/14. 56. fiók. No. 92.). Rácz 1762 és 1767 között folyamatosan Károlyból írta leveleit. 1763-ban Antal gróf a po­zsonyi káptalan előtt megerősítette a nyíradonyi portióban, és még ebben az évben egy közös bir­tokszerzési akcióba is kezdtek ugyanott, mely látszólag Rácz Demeter rovására ugyan, de sikerrel járt (MOL P 392, 162. fiók.). 57 1767-ben pedig már ő maga kérte nyugdíjazását Antal gróftól: „Méltóságos Gróff Generális! Erdemem felet nagy Kegyelmű Uram! Ithon létében Excellentiádnak nem vala annyi üressége, hogy alázatos Instantiámat megje­lenthettem volna szóval, s. azon oktul Pennámal kéntelenéttetem terhelni Excellentiádat: Már Isten­nek ingyen való kegyelmébül, 38. esztendőket el töltöttem az Méltóságos Károllyi Ház szolgá­lattyában, s. hatvan esztendőmet is életem folyásában, mind az erőtelenségem nyugodalmat kíván, s. mind pedig az én Istenemnek hozzám való kegyelmét, még hátra levő öreg napjaimban, peniten­tia tartással, hogy megköszönni igyekezzem, el jöttek a napok: hogy anyival inkább nyugodalma­sok lehessenek napjaim, az ki már ennek utána, az édest, a savanyútól nehezen tudom megkülön­böztetni, ha Excellentiádat meg nem bántanám, teszek ilyen Projektumot. Excellentiád nagy hírrel és Nevel tündöklő édes atyátul, s. nagy atyátul, csekély érdemem­hez képest nyertem vala Károlyban egy Pár teleket Szabad épületre, az mellyen 16600 forintos épületet tettem, jó lenne Vendég fogadónak. Ugyan azon kívül Vezendet, az ki Andrási Sigmondnál 5 " Több esetről kivizsgálás is készült, pl. a szentmiklósiak kihallgatási jegyzőkönyve (MOL P 396/14. 56. fiók. No. 27.). 5 ' Rácz 1752 után arra törekedett, hogy Nyíradony kizárólagos tulajdonosa legyen, ezért a többi birtokostól fölvásárolta ré­szeiket. 1762-ben Cselei Zsuzsanna örököseitől vett zálogba egy nagyobb részt, amit a következő évben Károlyi Antal megtámadott egy zálogperben, majd a pert az ellenfél formai mulasztása révén nyerte meg. így a zálogrész a Károlyi csa­ládé lett arra hivatkozva, hogy az eredendően a Báthory birtokok része. Rácz tehát elesett tőle, de viszonzásképpen meg­erősítették korábbi javaiban (1763 Pozsony). A végzést 1794-ben megtámadták a kijátszott örökösök, és a per még 35 év múlva is tartott. Történetét ismerteti egy névtelen szerző (MOL P 392, 79. fiók lad. 93. Károlyi Lajosnak írt jelentés 1829­ből). 348

Next

/
Oldalképek
Tartalom